Uralonet

to U 'az' de 'jener' en 'that '

UEW № 1058 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse:

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch			tuo 'jener der (da)'
			tuonne 'dorthin dahin'
			tuossa 'da, dort'
			tuolla 'da, dort'
			tuosta 'davon, von da (aus)'
			tuolta 'von dort, von da (aus)'
			tuohon 'dorthin'
	reg		toi 'jener der (da)'

Estnisch			too 'der, jener'

Saami	L		tuot 'jener der dort (dem Sprechenden jedoch näher als 'tt' 'jener, jener dort')'
	L		tuǫtte 'jener'
	N		duot 'that one over there that... over there, that'
	N		dǭ '(far) over there'
	N		dǭt 'that one far away over there that... far away over there'
	Not		tuht 'jener'
	Kld		tutt 'jener'
	T		tu_itte 'jener'		599

Mordwinisch	E		tona 'jener'
	E		toso 'dort; dann'
	E		tozo 'dorthin, dahin'
	E		tuva 'dort (vorüber)'
	M		tona 'jener'
	M		tosa 'dort; dann'
	M		toza 'dorthin, dahin'
	M		tuva 'dort (vorüber)'

Mari/Tscheremissisch	KB		tə 'jener'
	KB		təδə 'er, jener'
	KB		təš 'dahin, dorthin'
	KB		təške 'dahin, dorthin'
	U		tu 'jener'
	U		tuδo 'er, jener'
	U		tuš 'dahin, dorthin'
	U		tuško 'dahin, dorthin'
	B		tuδo 'er, es'
	B		tu 'er, es'

Wotjakisch/Udmurtisch	S		tu 'jener'
	S		tu-pala 'hinüber'	pal 'Seite'
	S		tu-palan 'jenseits'

Komi/Syrj	⚔		tu 'jener'		NyK: 81: 359
	S		ti̮ 'jener'
	SO		to̭- : to̭lun 'вчера'
	Ud		ti̮n 'da, dort'
	PO		tu- : tu·ńʒ́i 'neulich'

Chanti/Ostjakisch	V		tom 'jener'		975976
	V		tomi̮ 'jener'
	V		tŏγi̮ 'dorthin, hinaus, weg'
	Vj		tŏt 'da(mals)'		975976
	DN		tŏm 'jener dort'		975976
	DN		tŏmə 'jener dort'
	DN		tŏttə 'da, dort'
	O		tăm 'jener, der'	Absol. tŏmi	975976
	O		tŏm 'jener, der'
	O		tota 'da, dort'
	Kaz		tŏχĭ 'dorthin, hinaus, weg'		975976

Mansi/Wogulisch	TJ		tant 'deshalb'		JSFOu: 58/3: 16, 42 (Kannisto)
	TJ		tamə·ŋ 'sellainen; solcher'		JSFOu: 58/3: 16, 42 (Kannisto)
	K		tåt 'az; jener'		VNyj: 197
	K		tåtė 'az; jener'
	KO		towl 'von da, von dort'		MSFOu: 127: 167 (Kannisto)
	KU		ton 'jener, der'		JSFOu: 58/3: 16, 42 (Kannisto)
	KU		tow 'dorthin, dahin'		JSFOu: 58/3: 16, 42 (Kannisto)
	KU		tat 'dort'		JSFOu: 58/3: 16, 42 (Kannisto)
	KU		tōnt 'deshalb'		JSFOu: 58/3: 16, 42 (Kannisto)
	KU		towl 'von da, von dort'		MSFOu: 127: 167 (Kannisto)
	P		ton 'jener, der'		JSFOu: 58/3: 16, 42 (Kannisto)
	P		tow 'dorthin, dahin'		JSFOu: 58/3: 16, 42 (Kannisto)
	P		towl 'von da, von dort'		MSFOu: 127: 167 (Kannisto)
	LU		t́üt́ 'ott; dort'		VNyj: 112, 160
	LU		t́ū 'oda; dorthin'		VNyj: 112, 160
	LM		t́ū 'oda; dorthin'		VNyj: 112, 160
	LM		t́ūl 'onnan; von dorther'		VNyj: 112, 160
	VS		tūl 'von da, von dort'		MSFOu: 127: 167 (Kannisto)
	So		tot 'dort'		MSFOu: 127:59 (Kannisto)
	So		tuw 'dorthin, dahin'		JSFOu: 58/3: 16, 42 (Kannisto)
	So		tuwl 'von da, von dort'
	LO		tōn 'jener, der'		JSFOu: 58/3: 16, 42 (Kannisto)

Ungarisch			tova 'fort, hinweg, weiter'
			tétova '(adv.) hin und her 2: (adj.) zögernd 3: (adj.) unentschlossen'
			távol 'weit, fern; Ferne, (altung.) von ferne'
			túl 'jenseits; über'
		?	tehát 'also, folglich, daher, demzufolge'
	Alt		tahát 'da, darum, demnach, also'

? Nenetsisch			ta 'jener'		467-8
			tā- 'jener'		467-8
	O		tāki 'jener'		467-8
	O		tāīna 'dort'		467-8
	O		tańāʔ 'dahin'		467-8
	O		tājʔ 'dorthin'		467-8

Enetsisch/Jenissej-Samojedisch			tonne, tone 'da'
			tohonô 'diser dort'
	Ch		toleoʔ 'hierher'
	Ch		toľe 'so'
	B		toľiojuo 'hierher'
	B		toreʔ 'so'
	B		tone 'da'
	B		tonne 'da'
	B		tohono 'dieser dort'

? Tawgy			tâ t́ifane 'da'	t́ifi 'Zeit, -punkt'
			takaʔ 'dieser dort'
			tania 'jener'
			tandaŋ 'dorthin'
			tanne 'dort'

Selkupisch		?	tā 'tuolla puolen; auf der anderen Seite'		SKES
	Ta		tap 'dieser (hier), jener'		Erd
	Ta		tam 'dieser (hier), jener'		Erd
	Ta		tona 'dieser (dort), andere, jene'		Erd
	Ta		to 'dieser (dort), andere, jene'		Erd
	Ta		too 'прочь, вон'		Erd
	Ta	?	ta 'dieser (hier), jener'
	Ta	?	tāmi̮ 'dorthin, hin'		Erd
	Tur		tō 'in die Seite'		MSFOu: 122: 327 (Lehtisalo)
	N		tó 'dorthin, fort, weg'		Erd
	Ke		too 'прочь, вон'		Erd

Kamassisch			di 'der, er'
			də 'der, er'
			dī̮bə̑r 'dorthin'
			diʔən 'dort'
			diγin 'dort'
			digin 'dort'

Erklärung

Vö. jukagir taŋ 'az', jukagir tuŋ 'ez'; altaji: lásd a tä ~ *te ~ *ti szócikk alatt; indoeurópai: óind tá-, tā́- 'ez, a', görörg τó 'ez, a'.

A lapp t, cseremisz δə, δo, vogul t, nganaszan t (< *tɜ), mordvin na, vogul n, nganaszan n (< *nɜ), osztják m, magyar v, szölkup m (< ? *mɜ), nyenyec, nganaszan k és enyec l képző. A rokon nyelvek névmási határozószói részben ősi ragokat őriztek meg, részben pedig a paradigmatikus ragozásból ismert végződéseket vették fel.

A tőbeli magánhangzó-megfelelés szabálytalan: a lapp magánhangzók eltérése (N uo, ǭ stb.) jelentésváltozással járt együtt; a cseremisz KB ə — a várható ə̑ helyett — az U B u ; zürjén i̮ ~ o̭; ősosztják *ǒ (DN O ɑ̆ helyett ǒ), *o; ősvogul *ɑ̄, *ɑ̆, *ǒ, *ŭ hangok szabálytalan megfelelője.

A magyar távol szóban 'ott' → 'messze, távol' jelentésváltozással számolhatunk.

A nyenyec, nganaszan és szölkup ta, tap stb. névmásokhoz lásd *ta 'ez (itt)' FU, ? U.

A Lytkin (VokPerm. 127, ESK) által tévesen idevont zürjén te̮- : te̮-ri̮t 'tegnap', te̮n 'nemrég, tegnap', te̮ńʒ́i 'nemrég, közelmúltban', PO tȯn 'tegnap' névmási határozószókhoz lásd *tä (~ *te ~ *ti) 'ez' U.

Balázs (NytudÉrt. 38: 52) az ómagyar tatt, tott, tat, tot '(azt) mondom' szót a ta-, to- névmási tő származékának tartja. Ez nem fogadható el, mivel a tatt stb. inkább a tudott (dolog) 'tudott, ismert (dolog)' szókapcsolatból való elvonás eredménye (Lehr: Nyr. 5: 333).

Literatur

Gyarm: Aff 85, 88 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Lakó: ALH 1: 355 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
N.Sebestyén : ALH 7: 337-8 Anm
Ojansuu: AUFA 1/3: 78 = Turun Suomalaisen Yliopiston Julkaisuja. Annales Universitatis Fennicae Aboensis. Sarja/Ser. B [ab. Bd. 3 neben der Serienbezeichnung:] Humaniora [ab Bd. 5 fehlt im Titel "Fennicae"; ab Bd. 21 statt "Aboensis" Turkuensis"]. 1–, Turku 1923–.
Qvigstad: Beitr 175 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Tailleur: CIFU 109 = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 20–24. IX. 1960. Budapest 1963.
Lytkin: CIFU 62 = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 20–24. IX. 1960. Budapest 1963.
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Sköld : FUF 18: 218, 219
Joki: FUFA 32: 49 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Jensen: Hirt-Festschr 2: 176
Collinder: IUrSprg 56 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
Setälä: JSFOu 30/5: 32 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Liimola: JSFOu 58/3: 43 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Collinder: JukUr 71 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
E.Itkonen: LpChr 101.00 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
Hunfalvy: MNyszet 3: 300, 4: 82 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
Rédei: MSFOu 150: 314 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Joki: MSFOu 151: 330 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Lehtisalo: MSFOu 72: 387 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 761 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Lakó: NyIOK 1: 213 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
Halász: NyK 23: 269 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
K.Sal : NyK 77: 103
Rédei: NyK 81: 359 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
K.Sal : NytudÉrt 89: 274 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
Vértes: OstjPron 218 = Vértes, Edith, Die ostjakischen Pronomina. Budapest 1967.
Anderson: Stud 36, 39, 42 = Anderson, Nikolai, Studien zur vergleichung der ugro-finnischen und indogermanischen sprachen. I. Dorpat 1879.
Räsänen: StudOr 15: 14 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
Uotila: SyrjChr 160 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Raun: UAJb 24/1-2: 133 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
Angere: UrJukFr 69 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.
Genetz: VähKirj 30: 12 = Vähäisiä Kirjelmiä. Suom. Kirj. Seura. 1–, Helsinki 1885.
Castrén: Versuch 47 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
Anderson: Wandl 163 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VIIî série. Tome XL, No 2 et dernier).
Rostek: Wörter und Sachen 18: 100, 101