Az Uralothek alapján |
|
     |
|
Az Uralothek alapján |
|
|
| finn | tyvi 'Stammende, Baumstamm, dickes Ende' | Gen. tyven | |||||
| reg | tykö 'nach, zu' | MSFOu: 150:421 ff (Tuomi) | |||||
| reg | tüö 'nach, zu' | MSFOu: 150:421 ff (Tuomi) | |||||
| reg | tüä 'nach, zu' | MSFOu: 150:421 ff (Tuomi) | |||||
| reg | tüke 'nach, zu' | MSFOu: 150:421 ff (Tuomi) | |||||
| reg | tühö 'nach, zu' | MSFOu: 150:421 ff (Tuomi) | |||||
| reg | tüjö 'nach, zu' | MSFOu: 150:421 ff (Tuomi) | |||||
| reg | tykönä 'bei, an, neben' | MSFOu: 150:421 ff (Tuomi) | |||||
| észt | tüvi 'unteres, dickeres Ende (eines Stammes od. Stengels)' | Gen. tüve | |||||
| tüü 'dickeres Ende des Stammes od. Stengels, Stumpf, Stoppel' | |||||||
| mordvin | t́e- 'in die Nähe, zu' | ||||||
| t́ej- 'in die Nähe, zu' | |||||||
| E | t́em 'mir' | ||||||
| E | t́eń 'mir' | ||||||
| E | t́eńiń 'mir' | ||||||
| E | t́et́m 'dir' | ||||||
| E | t́eńt́ 'dir' | ||||||
| E | t́eńet́ 'dir' | ||||||
| M | t́ejs 'in die Nähe, zu' | ||||||
| M | t́ejsa 'in der Nähe, neben, bei' | ||||||
| M | t́ejeń 'mir' | ||||||
| M | t́et́ 'dir' | ||||||
| M | t́ejet́ 'dir' | ||||||
| mari/cseremisz | KB | təŋ 'Stammende dickes Ende eines Baumes; Anfang; Grund(einer Sache); Flußmündung' | |||||
| U | tüŋ 'Stammende dickes Ende eines Baumes; Anfang; Grund(einer Sache)' | ||||||
| B | tüŋ 'Wurzelende' | ||||||
| udmurt/votják | S | diŋ 'unterer, dicker Teil des Baumstammes, der fleischige, dicke Wurzelstamm mancher Pflanzen (wie Rettich, Rübe, Kren)' | |||||
| S | diń 'unterer, dicker Teil des Baumstammes, der fleischige, dicke Wurzelstamm mancher Pflanzen (wie Rettich, Rübe, Kren)' | ||||||
| K | diŋ 'unterer, dicker Teil des Baumstammes, der fleischige, dicke Wurzelstamm mancher Pflanzen (wie Rettich, Rübe, Kren)' | ||||||
| K | diń 'unterer, dicker Teil des Baumstammes, der fleischige, dicke Wurzelstamm mancher Pflanzen (wie Rettich, Rübe, Kren)' | ||||||
| G | di̮ń 'unterer, dicker Teil des Baumstammes, der fleischige, dicke Wurzelstamm mancher Pflanzen (wie Rettich, Rübe, Kren)' | ||||||
| komi/zürjén | S | din 'dickes Ende (des Baumes)' | |||||
| S | dini̮n 'bei, an (Dat.)' | ||||||
| P | di̮n 'dickes Ende (des Baumes)' | ||||||
| PO | dinɵ·n 'bei' | ||||||
| magyar | tő 'Stamm, Stock; Wurzel, Ansatz, Fuß' | Akk. tövet | |||||
| -től ~ -tól 'von' | Px1Sg, Px2Sg, Px3Sg. tőlem, tőled, tőle | ||||||
| ÚESz. | tő | ||||||
| ÚESz. | tőle | ||||||
Vö. altaji: török *töŋ : ótörök töŋörge 'fatörzs', baraba tönök , csuvas tunkata, tumkata 'fatörzs'; mongol tüngke 'elszaporodott árvalányhaj' > török döng 'támasz, támogatás'; korják tuŋk 'a szár, tő vége, vastag vég'.
A finn tykö, tykönä k eleme valószínűleg a taa (~ nyj. taka) 'hátra', takana 'hátul' k elemének analogikus hatásával magyarázható.
A finnugor nyelvek egy részében a toldalékolt alakok önálló, külön nyelvi folyamatok során névutókká, valamint ragokká fejlődtek. A finn tyvi megfelelőinek ragos alakjai egyes balti-finn nyelvekben névutói szerepben is használatosak, pl. karjalai tyves, tyveh '-tól, -től; -hoz, -hez', votják tüve, tüvve '-hoz, -hez', tüven, tüvven '-nál, -ra' (Stoebke, Verhältniswörter in den ostseefinnischen Sprachen UAS 93: 92, 151, 152). — A mordvin ťe-, ťej- alapszó csak névutókban és ragokban fordul elő (Paasonen mitg. Posti: Vir. 1937: 286). — A votják diŋ ragozott alakja szintén raggá vált (ńị̑n '-nál', ńe '-hoz', lásd Rédei, Postp. 64). — A magyarban a tő -l ablatívuszragos alakjából névutón keresztül határozórag (től, illeszkedéssel: tól) keletkezett.
Hunfalvy (MNszet. 3: 364), Halász (NyK 23: 265) és Setälä (FUFA 12: 30) a következő szamojéd szavakat vonta ide: enyec tabo, taima, nganaszan tofi, szölkup tab, tava, kamassz tavu 'fatörzs'. Ez azonban a szavak eredeti első szótagi veláris magánhangzója és szóbelseji mássalhangzója miatt nem fogadható el.
A nyenyec ta- : tasīʔ 'lefelé', tanen 'lentről' és kamassz the- : theže 'le(felé)' (Setälä: FUFA 12: 21; JSFOu. 30/5: 30 ?-lel) eredeti velaritásuk miatt nem vonhatók ide.