Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. temɜ FU    'teljes, telt, tele, egész; töm, megtölt'  de 'voll; stopfen, füllen'  en 'full, complete (a); stuff (v), fill,'



    UEW № 1046 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Voll


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Mari/TscheremissischKBtemə 'voll'
    KBteme- 'füllen, sättigen'
    KBtemä- 'voll werden, satt werden, zunehmen'
    Uteme- 'füllen, sättigen'
    Utema- 'voll werden, satt werden, zunehmen'
    Bteme 'voll'
    Bteme- 'füllen, sättigen'
    Btema- 'satt werden, sich füllen'
     
    Ungarisch töm- 'stopfen; (Gans) stopfen, schoppen'
     temet- 'beerdigen, begraben, bestatten'
    Alttëm- 'stopfen; (Gans) stopfen, schoppen, beerdingen'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Nomenverbum.

    A cseremisz teme 'tele' szóról lásd tévesen: Beke: Nyr. 62:128.

    A finn tymeen, tymeän, tymäsen 'sisto, sanguinis fluxum; förbinder, stillar blodflöd' (Setälä: FUF 13: 315) jelentéstani szempontból nem tartozhat ide.

    A lapp duolbma-, duolbmo- 'lenyom, elnyom' (MUSz. 230) veláris hangrendűsége, a lapp dievva 'tele', dievas 'tele, teljes' pedig (Paasonen: NyK 41: 379; Beitr. 7; NyH7; SzófSz.; FUV) v és vv hangja miatt nem tartozik ide.

    A votják ti̮m- 'töltéssel, gáttal elrekeszti a vizet', zürjén ti̮me̮d 'kerítés' és osztják tom 'csapda' (Setälä: FUF 13: 315; ESK) hangtani és jelentéstani okokból nem vonható ide.

    A nyenyec Lj. tammūmäe 'eldugult (pl. pipaszár), becsukódott (pl. az ajtó)' (Lehtisalo: Vir. 1930: 136) veláris hangrendűsége miatt nem tartozik ide.



    Literatur
    • Beitr 7 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 398 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Setälä: FUF 13: 315 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 232 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Paasonen: NyK 41: 379 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 28: 76 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 1: 544 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.