Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. täwδe (tälkɜ) FU    'teljes, telt, tele, egész'  de 'voll'  en 'complete (a), full'



    UEW № 1042 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Teli. Teljes


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn täysi 'das Volle, Vollständige, Fülle; voll, ganz'Gen.. täyden
     
    észt täis 'voll (angefüllt, völlig, vollständig, vollkommen, ganz); Fülle, voller Inhalt, so viel nötig ist, um etwas zu füllen'Gen.. täie
     
    ? számi/lappWfsDĭ̮ɛ̮u͔ɔtɛ̮- 'füllen'2636
    Ndœw'de- -wd- 'fill; fill up, carry out, fulfill'
    Nottievt 'voll'700
    Ativd 'voll'700
    Kldtievte- 'füllen'699
    Kldtīvt 'voll'attr.. tivt700
    Kldtivdas 'voll'praed.. tivtas700
    Ttievte- 'füllen'699
    Ttīvt 'voll'700
     
    ? mari/cseremiszUtić 'voll'
    Mtić 'voll'
    Btić 'voll'
     
    udmurt/votják dol-dol 'все, всë, целиком, совсем, совершенно'URS
     dolak 'все, всë, целиком, совсем, совершенно'
    Gdolak 'ganz, alle'URS
     
    komi/zürjénSkrde̮la: de̮la kuš 'совсем, голый, голое место'uebib360200
    Skrde̮la: kerkai̮s de̮la kuš 'дом совсем пустой'докладов: 2:47
    POdȯl 'весь, всë, все'
     
    hanti/osztjákVjtel 'die zu einem Gegenstand erforderliche Menge (Länge, Stückzahl)'1033
    DNtet: χottet 'Familie'χot 'Haus'
    Krtet 'die zu einem Gegenstand erforderliche Menge (Länge Stückzahl)'
    Otel 'voll'1033
     
    manysi/vogulTJtäwl 'voll'WV: 17
    KUtɔ̈̄γlə 'voll'WV: 17
    Ptaγlə 'voll'WV: 17
    Sotāγl 'voll'WV: 17
     
    magyar tele 'voll, gefüllt'
     teli 'voll, gefüllt'
     tel- 'voll werden, sich füllen; vergehen (von der Zeit)'
     teljes 'ganz, vollständig, total, komplett, voll'
     tölt- '(Flüssigkeit) schütten, gießen, (Getränke) einschenken; füllen, anfüllen'
    regtelle 'voll, gefüllt'
    Altteleѕ 'ganz, vollständig, total, komplett; voll'
    ÚESz.tel
    ÚESz.tele
    ÚESz.teljes
    ÚESz.tölt


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Syrj. a ist ein Lativsuffix mit modaler Funktion, ung. e und i waren früher ebenfalls Lativsuffixe.

    Das lapp. Wort ist möglicherweise ein finn. Lehnwort.

    Tscher. ć ist aus früherem *t entstanden.

    In den perm. Wörtern kann ein Bedeutungswandel 'voll' → 'ganz, alle' eingetreten sein.

    Ung. l < ll läßt sich aus *lȣ (<< *lk od. wδ) erklären.

    Falls auf Grund der finn., lapp. und tscher. Wörter *t vorauszusetzen ist, gehören sie nicht zu dieser Etymologie.

    Syrj. VO de̮la: d. bi 'очeнь жаркиŭ, палящиŭ' (Guljaev: a.a.O.) kann kaum hierher gestellt werden, da es zu syrj. S Lu. V de̮lal ~ '(von ferne) glänzen, leuchten (helle Farbe: Weiß; Rot) (S V), glänzen, schimmern (z. B. glänzende Oberfläche) (Lu.)' gehört.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 86, 89, 105, 153, 166, 198, 375 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • ÁKE 344, 574 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Beitr 79 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Beke: CserNyt 79 = Beke, Ödön, Cseremisz nyelvtan. Budapest 1911 (FF 16 – Sonderdruck aus NyK 39–41).
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Beke: KSz 14: 350 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • Honti: MNy 81: 144 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Fábián: MNyszet 5: 201 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Szilárdy : MNyszet 6: 144
    • Horger: MSzav 71.00 = Horger, Antal, Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. Budapest 1924.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 203 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Setälä: NyK 26: 394 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • K.Sal : NyK 62: 249, 251
    • Rédei: NyK 69: 171 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • T.Itkonen : Sananjalka 12: 12
    • Lindström: Suomi 1852: 99
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 479 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.