Uralonet

täje FU 'tetű' de 'Laus' en 'louse '

UEW № 1035 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Állatfajok

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		täi 'Laus'

észt		täi 'Laus'

számi/lapp	Wfs	diχ̤́ḱiε 'Laus'		Südlappischen:2641
	N	dik'ke -kk- 'Laus'
	Not	tehk 'Laus'
	Kld	tehk 'Laus'
	T	tihke 'Laus'		Kuollan:512
	K	tihke 'Laus'

mari/cseremisz	KB	ti 'Laus'
	U	ti 'Laus'
	M	tij 'Laus'
	B	tij 'Laus'

udmurt/votják	S	tej 'Laus'
	K	tej 'Laus'
	G	tej 'Laus'		Wichm [wotj]

komi/zürjén	S	toj 'Laus'
	P	toj 'Laus'
	PO	tu̇j 'Laus'

hanti/osztják	V	töγtəm 'Laus'		OL:161
	DN	tewtəm 'Laus'
	O	tewtəm 'Laus'

manysi/vogul	TJ	tǟkəm 'Laus'		WV:5
	KU	tɔ̈̄χəm 'Laus'
	P	takəm 'Laus'
	So	tākəm 'Laus'

magyar		tetű 'Laus'	Akk.. tetűt ~ tetvet
	ÚESz.	tetű

Magyarázat

Vö. altaji: mandzsu-tunguz *ti-kte : olcsa ti-kte , orok tikte, čikte , nanáj čikte , mandzsu čiχe 'tetű'; kaukázusi: grúz ti-li 'tetű' stb.

A lapp k'ke képző. Az ugor szavak — feltehetőleg az ugor korban — képzőbokrok hozzájárulása útján keletkezhettek: magyar tű, osztják γtəm, vogul χəm, kəm < *kɜ + *tɜ + *mɜ.

A lapp és cseremisz i (< *ä) a szóbelseji lapp *j és cseremisz j hatásával magyarázható.

A zürjénben szabálytalan (*ä >) *ȯ < *o̭ < o, PO u̇ hangváltozás történt.

A mordvin śi 'tetű' szó eleji mássalhangzója miatt nem egyeztethető a fenti szócsaláddal, ahogyan azt többen (MUSz. 214; VglWb. 411; ÁKE 599; Paasonen, MordChr. 124) feltételezték. Valószínűleg az orosz вошь 'tetű' többes számú alakjának (вши) átvétele lehet.

Bibliográfia

Gyarm: Aff 86, 89, 166, 204-5, 375 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
ÁKE 599 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
Collinder: CompGr 168 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Sajn: Dem 113 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Steinitz: FgrVok 40 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
Lehtisalo: FUF 21: 37 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
E.Itkonen: FUF 29: 264, 31: 216, 306 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Honti: MNy 81: 153 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 214 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Munkácsi: NyK 23: 120 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
K.Sal : NyK 62: 249, 254
Strahlmann 243 = Strahlmann, Johann, Finnische Sprachlehre für Finnen und Nicht-Finnen. Mit Beziehung auf die Aehnlichkeit der finnischen Sprache mit der ungarischen... St. Petersburg 1816.
Lindström: Suomi 1852: 98
Genetz: Suomi 1897/13: 32
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 411 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
Räsänen: Vir 1947: 166 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
Bergsland: Vir 1964: 244 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.