Uralonet

tappa- U 'topog; üt, kopog' de 'mit den Füßen stampfen; schlagen, pochen, klopfen' en 'stamp (one's feet); strike, knock'

UEW № 1025 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch			tappa- 'totschlagen; ermorden; schlachten'
			tappele- 'sich schlagen, kämpfen'
			taputta- 'klopfen, klatschen, streicheln'

Estnisch			tapa- 'töten, schlachten, blutig machen'
	S		rīht tap̄- 'puida; dreschen'		SKES

Mordwinisch	E		tapa- 'schlagen, so, daß eine Wunde od. irgendein Merkmal nach dem Schlage entsteht; zerschlagen, zerbrechen, zertreten, niedertreten'		Beitr:103
	M		tapa- 'schlagen, prügeln'		Ahlqvist, MMdGr
	M		tapa- 'schlagen, so, daß eine Wunde od. irgendein Merkmal nach dem Schlage entsteht; zerschlagen, zerbrechen, zertreten, niedertreten'		Beitr:103

Wotjakisch/Udmurtisch		?	tap-tap : śures tap-tap ľogemi̮n 'дорога плотно утоптана'		URS
	S		tapi̮rti̮- 'топтать'		URS
	S	?	tapi̮rt- 'stampfen (vom Pferd)'

Komi/Syrj	VU		tapki̮- 'идти тихонько, не спеша, мягко ступая лапами'
	Ud		tap-tap kar- 'einigemal klopfen, schlagen'	kar- 'machen'
	S		tapki̮- 'erhaschen (in die Hände, wie eine Zange)'
	P		tapki̮- 'einen in den Rücken stoßen'

Ungarisch			tapod- 'treten, zertreten'
			tapos- 'treten'
			tapsol- '(in die Hände) klatschen'
	reg		tipod- 'treten, zertreten'
	reg		topp 'lépés; Schritt, Tritt'
	reg		top 'a lábfej alsó része; Teil des Oberfußes; láb; Fuß'
	reg		összetop- 'összetapos; zertreten, zerstampfen'
	reg		top 'lépés; Schritt, Tritt'
	reg		tapp 'lépés; Schritt, Tritt'
	reg		tap 'lépés; Schritt, Tritt'

Nenetsisch	O		tapar- 'mit dem Fuß treten, stoßen; ein Bein stellen'		Juraksamojedisches:466

Selkupisch	Ta		tapi̮r- '(mit dem Fuß) stoßen'		Erd
	Ta		tappol- 'stoßen'
	Ta		taperna- 'mit den Füßen stoßen'
	B		taperna- 'mit den Füßen stoßen'
	N		tabarna- 'mit den Füßen stoßen'
	Ke		tāberna- 'mit den Füßen stoßen'

Erklärung

A nyenyec r és szölkup r, l, na képző.

A permi szavak idetartozása első szótagi vokalizmusuk miatt bizonytalan. A szabálytalan hangmegfelelés a szócsalád hangutánzó/hangfestő jellegével magyarázható.

A magyar tippod-, tipor- i- eleme finnugor *a > ősmagyar *i̮ > magyar i változás eredménye lehet. A tapod ~ tipod ~ stb. alakváltozatok a ~ i megfeleléséhez lásd Bárczi, Htört.² 31, 33. A magyar szócsaládnak palatális hangrendű változatai is vannak: teper-, tipeg-. Ezek szintén a szócsalád hangutánzó/hangfestő jellgével függhetnek össze.

Hangutánzó/hangfestő szavak, így egymástól független belső nyelvi fejleményekkel is lehet számolni. Hasonló hangalakú és jelentésű szavak más nyelvekben is találhatók, pl. csuvas kazáni tapta- 'lép, teper', oszmán tepmek 'ruer, regimber, donner des coups de pieds', mongol dabta- 'battre, forger, applatir', orosz топaть 'dobog, topog'.

Többen (lásd Bibliográfia) a cseremisz tapta- 'kalapácsol, kovácsol' igét is idevonták. A szó azonban a tatár tapta- 'tör, dübörög ..., kovácsol' ige átvétele (Räsänen: MSFOu. 50: 67).

A lapp dapˈpâ- '(meg)köt, szökken (rénszarvas a mély hóban)' ige első és második szótagi vokalizmusa miatt nem tartozhat ide.

Literatur

Gyarm: Aff 166, 375 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Beitr 103 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Lehtisalo: FUF 21: 24 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Wichmann: FUF 7: 43 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Joki: FUFA 32: 46 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
Setälä: JSFOu 30/5: 66 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Wichmann: MNy 4: 460 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Horger: MSzav 170.00 = Horger, Antal, Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. Budapest 1924.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
NyH7
Halász: NyK 23: 264 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Budenz: NyK 6: 412 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Sauvageot: Rech 34 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Strahlmann 249 = Strahlmann, Johann, Finnische Sprachlehre für Finnen und Nicht-Finnen. Mit Beziehung auf die Aehnlichkeit der finnischen Sprache mit der ungarischen... St. Petersburg 1816.
Uotila: SyrjChr 158 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Lytkin: VokPerm 166 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.