Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. šurɜ- U    'vág, oszt'  de 'schneiden, teilen'  en 'cut, divide, distribute, share'



    UEW № 1014 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Teilen. Schneiden. Spalten


    Set of correspondences
     
    Udmurt/VotyakSši̮r- 'schneiden, abschneiden, abstutzen (z. B. die ungleichen Teile), entzweispalten'
    Sšor- 'in Stücke schneiden z.B. Brot'
    Kšə̑r- 'schneiden, abschneiden, abstutzen (z. B. die ungleichen Teile), entzweispalten'
    Gšorị̑ 'schneiden (z. B. Brot)'Wichm [wotj]
     
    Komi/ZyryanLuše̮r- 'schneiden'
    Sši̮r- 'scheren, beschneiden, schneiden'
    Pši̮r- 'scheren, beschneiden, schneiden'
    POšѳr- 'scheren'
    POšȯ·rѳt- 'aus- od. zuschneiden'
     
    Khanty/OstyakVlŏrt- 'schneiden (Haar u.a.)'OL:57
    Vjjŏrt- 'schneiden (Haar u.a.)'
    DNtărt- 'schneiden (Haar u.a.)'
    DNtăremə- 'schneiden'
    Olărt- 'schneiden (Haar u.a.)'
    Kazʌŏremə- 'schneiden'
     
    Hungarian irt- 'ausrotten, vertilgen, ausroden'Präs. 1Sg. irtok
     ?arat- 'ernten'
    regirít- 'ausrotten, vertilgen; (aus)roden'
    regorot- 'ausrotten, vertilgen; (aus)roden'
    Altort- 'ausrotten, vertilgen; (aus)roden'
     
    Nenets/YurakOt́ār- 'teilen (in Teile z. B. Fische, Rentiere, Menschen)'Juraksamojedisches:502
     
    ? Enets teŋabo- 'teilen'
     
    Nganasan taruʔá- 'teilen'
     
    SelkupTytār- 'vaihtaa; wechseln'DonnMskr
    Ntaara- 'wechseln (z. B. Hemd); teilen'
    Ntara- 'wechseln (z. B. Hemd,); teilen'
    Ketaarna- 'wechseln (z. B. Hemd); teilen'
     
    Kamassian tārəľa- 'teilen'
     
    Koibal таарламъ 'teilen'Janhunen, SW:155
     
    Mator тээрнамъ 'teilen'Janhunen, SW:155
     таарнымъ 'teilen'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Az osztják és magyar t képző.

    A magyar irt- az eredetibb ort-, orot- alakból keletkezhetett elhasonulás útján.

    A permi nyelvekben az őspermi *i̮ egyrészt megőrződött, másrészt pedig őspermi *i̮ > *ȯ > zürjén e̮, votják o hangváltozás történt. Ennek következtében szóhasadással alakpárok alakultak ki.

    Az enyec teŋabo akkor tartozik ehhez az egyeztetéshez, ha benne szóbelseji r tűnt el. A lapp Wfs (69, 70) a͔ˈu̯Rȧni- 'erdő nélkülivé válik' εˈɯ̯ɔRε- '(erdőt) kivág' (N. Sebestyén: NyK 53: 35; ALH 3: 305) szavak hangtani és jelentéstani okokból nem tartozhatnak ide.



    Bibliography
    • Collinder: CompGr 123, 406 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Steinitz: FgrVok 23 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Toivonen: FUF 21: 97 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: Htört2 105.00 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Paasonen: JSFOu 26/4: 15 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Horger: MNy 38: 12 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Bárczi: MNy 56: 241 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Gombocz: MNy 5: 416 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Rédei: NyK 65: 372 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Janhunen: SW 155 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.