Uralonet

čawɜ (čapa) Ug FU 'savanyú; megsavanyodik' de 'sauer, sauer werden' en 'sour (adj); sour (intr)'

UEW № 101 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


? Finnisch			hapan 'sauer'	Gen. happamen
			happo 'Säure'
			happane- 'sauer werden; sauern'

? Estnisch			hape 'Säuerung, Säuerungsmittel'	Gen. happe
			hapne 'sauer; Säure'	Gen. hapse
			happu 'sauer; Säure'

? Saami	N		happatus 'something added to milk to make it coagulate'
	N		happane- 'juosta keitettäessä (maito); zusammenrinnen (Milch)'		< Finnisch

? Mordwinisch	E		čapamo 'sauer'
	E		čapaks 'Teig'
	M		šapama 'sauer'
	M		šapaks 'Teig'

? Mari/Tscheremissisch	KB		šapə̑ 'sauer'
	B		šowo 'Kwas'

Chanti/Ostjakisch	Vj		čĕγ- 'sauer werden, gären (der Teig)'			Ostjakisches:927
	O		suw- 'sauer werden, gären (der Teig)'			Ostjakisches:927
	Kaz		šŭw 'Teig, Vorteig'			Ostjakisches:927

Mansi/Wogulisch	KU		šɔ̈̄γm 'muffig (vom Mehl)'			WV:201
	LU		šē̮w- 'säuern'			WV:201
	LO		šāw- 'säuern'			WV:201

Ungarisch			savanyú 'sauer'
			savó 'Molken, Käsewasser', 'savanyodik'
		?	sóska 'Sauerampfer'
	reg	?	sós-tej 'sauermilch', 'savanyodik'	tej 'Milch'
	Alt	?	sósul : megsósul 'sauer werden'

Erklärung

A finn n (me), mordvin mo, ma, ks, vogul m és magyar nyú, ó denominális névszóképzők.

A finn, mordvin és cseremisz szavak csak akkor tartoznak ide, ha bennük *p >*pp > pp, p, w változás történt.

A vogul KU-nyelvjárási alak és az osztják szó palatális magánhangzója a szó erősen affektív jellege miatt alakulhatott ki, vö. finn maa 'ország, föld' ~ osztják (504) V mĕγ 'ország, föld' ~ vogul (WV 95) TJ mɛ̮̄, KU mɑ̄, KM P mē̮ 'ország, föld'.

A lapp S šipare- 'alvadt' palatális magánhangzója miatt nem tartozik ide.

A cseremisz šua- 'erjed', votják šut- 'erjeszt, megsavanyodik' és zürjén šuźi̮- 'savanyodik' szókezdő š hangjuk miatt nem vonhatók ide (lásd *šȣwɜ- 'megsavanyodik, erjed' FP).

A votják šȯm 'íz' és zürjén šom 'kovász, savanyú íz, savanyúság' szókezdő *š hangjuk és eredeti palatális magánhangzójuk miatt nem tartoznak ide (lásd a *čemɜ 'savanyú; megsavanyodik, erjed' FU).

A magyar savanyú szó só 'só' szóból való származtatása (Techert: MNy. 27:111-8) téves. A magyar savanyú szónak pontos hangtani és jelentéstani megfelelői vannak az obi-ugor nyelvekben, ezért nehéz lenne a magyar szót elválasztani tőlük.

Nomenverbum.

Hangutánzó/hangfestő.

Literatur

Steinitz: DEWO 248 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
Toivonen: FUF 20: 137 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Fabricius-Kovács: MNy 62: 206
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 332 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Halász: NyK 23: 277 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Honti: SFU 20: 192 = Советское Финноугроведение. Soviet Finno-Ugric Studies. Sowjetische finnisch-ugrische Sprachwissenschaft. Linguistique finno-ougrienne soviétique. 1–, Tallinn, 1965–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 18
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 773 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.