Uralonet

šiŋe-re FU 'egér' de 'Maus' en 'mouse '

UEW № 1006 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Állatfajok

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		hiiri 'Maus'	Gen. hiiren

észt		hiir 'Maus'	Gen. hiire

mordvin	E	čejeŕ 'Maus'
	E	čeveŕ 'Maus'
	M	šejer 'Maus'

udmurt/votják	S	ši̮r 'Maus'
	K	šə̑r 'Maus'
	G	šị̑r 'Maus'			Wichm [wotj]

komi/zürjén	S	ši̮r 'Maus'
	P	ši̮r 'Maus'
	PO	šѳr 'Maus'

hanti/osztják	V	löŋkər 'Maus'			OL:160
	Vj	jöŋkər 'Maus'
	DN	teŋkər 'Maus'
	O	loŋkər 'Maus'
	O	leŋkər 'Maus'

manysi/vogul	TJ	täŋkə·r 'Maus'			FUF:21:37 (Kannisto, mitg.Lehtisalo)
	KU	täŋkər 'Maus'
	P	täŋkər 'Maus'
	LO	taŋkər 'Maus'

magyar		egér 'Maus'	Akk. egeret
	ÚESz.	egér

nyenyec	Nj	jaŋkarʔ 'Maus'		< hanti/osztják
	S	jaŋkarʔ 'Maus'		< hanti/osztják
	P	ďaŋkal 'Maus'		< hanti/osztják

Magyarázat

? >/< altaji: mandzsu-tunguz *siŋe-re 'egér, patkány': tunguz singerēkēn , nanáj siŋgere .

A *re denominális névszóképző valószínűleg már a FU korban a tőhöz járult.

A lapp (Wiklund, LFLp. 166) L šńērra ~ ńērra, Wfs. (2517) š́ŋ͕́ḙä̀r̀à 'egér' többek (Lindström: Suomi 1852: 20; Castrén, Versuch 92; Wiklund: MSFOu 10: 186; Lehtisalo: FUF 21: 37) véleményével ellentétben a másodlagos szókezdő š miatt nem tartozik ide.

Bibliográfia

Gyarm: Aff 87, 204, 216, 273 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Beitr 258 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
Lehtisalo: FUF 21: 37 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 767 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Kálmán: NyIOK 4: 372 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
Kalima: NyK 50: 136 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Lakó: NyK 59: 216 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
K.Sal : NyK 62: 251
Sauvageot: Rech 135 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 20
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Castrén: Versuch 92 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
VglWb 1: 557 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
Räsänen: Vir 1947: 166 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.