Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. reŋɜ (rekɜ) Ug U   'meleg; forróság'  de 'warm; Wärme, Hitze'  en 'warm; warmth, heat'



    UEW № 858 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Meleg


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákDNrĕw 'Windhauch'OL: 218
    Orăw 'Hitze'OL: 218
    Kazrŭw 'Wärme, Hitze, Schwüle'OL: 218
     
    manysi/vogulTJräj 'Warm, heiß; Hitze'WV: 45
    KUriγ 'Warm, heiß; Hitze'WV: 45
    Priγ 'Warm, heiß; Hitze'WV: 45
    Sorēγ 'Warm, heiß; Hitze'WV: 45
     
    magyar rejt- 'bergen, verbergen, verstecken, verheimlichenMNSz HHC
     rejtek 'Versteck, SchlupfwinkelMNSz HHC
     részëg 'betrunken, berauschtMNSz HHC
     révület 'Verzückung, TranceMNSz HHC
     ?rég 'langeMNSz HHC
     ?rege 'Märchen, SageMNSz HHC
     ?rögtön 'sogleich, sofortMNSz HHC
     ?rögveѕt 'sogleich, sofortMNSz HHC
    regrejt- 'bűvöl, varázsol; hexen, zaubernMNSz HHC
    regregöѕ ének 'WeihnachtszauberliedMNSz HHCÁKE: 524 (Munkácsi)
    regrejtek 'rekkenő idő; drückend heißes WetterMNSz HHC
    Altregöѕ 'Karácsony másodnapján többedmagával házról Házra járó és verses köszöntőt mondó fiú v. legény; einer der am zweiten Weihnachtstag von Haus zu Haus gehenden und einen gereimten Gruß sagenden Jungen od. BurschenMNSz HHC
    Alt?reg 'MorgenMNSz HHC
     
    ? nyenyecOlejū 'Flamme'Juraksamojedisches: 223
    Kisrejʟu 'hörbar brennen'Juraksamojedisches: 223


    Magyarázat

    Ung. t in rejt- ist ein Ableitungssuffix.

    Ostj. ɑ̆ in O rɑ̆w ist unregelmäßig.

    Zu ung. (altung.) reg 'Morgen', rég 'lange', rege 'Märchen', rögtön, rögvest 'sogleich, sofort' s. auch *renkɜ 'warm, heiß' FU; sie können ohnehin nur unter Annahme einer Ug. (? U) inlautenden Lautentwicklung *ŋ > *ŋk > g (altung. reg, régi, rege) hierher gehören.

    Jur. lēju 'Flamme' kann nur dann hierher gestellt werden, wenn l sich aus *r und j sich aus *ŋ entwickelt hat.

    Aus der ursprünglichen Bedeutung kann sich — wohl in Ug. Zeit — 'Verzückung, Trance, Ekstase des Schamanen' entwickelt haben. (Zur Bedeutungsentwicklung von ung. (altung. reg~rég, rögtön, rögvest s. *renkɜ 'warm, heiß' FU.)

    Ostj. J rew 'Glut, Asche' (Pais: MNyTK 75: 6) kann aus semantischen Gründen, wotj. ǯu 'glühende Kohle', syrj. ru 'Dampf (MUSz. 658; Pais: a. a. O.; Balázs: Ethn. 65: 416, 417) können wegen ihrer Velarität, finn. räkki 'Hitze' (VglWb. 997; SzófSz.) und ung. reked- 'stecken bleiben' (SzófSz.; Pais: a. a. O.; MNy. 54: 181) wegen des ursprünglichen kk nicht hierher gehören.




    Bibliográfia
    • Mikola: ALH 14: 317 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Pais: MNy 54: 181 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Pais: MNyTK 75: 1- = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. [1]–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 658, 661 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Mikola: NéprNytud 5-6: 41, 7: 55 = Néprajz és Nyelvtudomány. 1–, Szeged 1957– (Acta Univ. Szegediensis. Sectio enthnographica et linguistica).
    • Munkácsi: NyK 25: 173 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Hunfalvy: NyK 5: 249 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Vikár: Nyr 28: 97, 35: 97 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 997 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.