Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. puwɜ U    'fa (növény v. anyag)'  de 'Baum, Holz'  en 'tree '



    UEW № 829 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Pflanzenarten


    Set of correspondences
     
    Finnish puu 'Baum, Holz'
     
    Estonian puu 'Baum, Holz'
     
    Mari/CheremisKBpu 'Brennholz'
    Upu 'Brennholz, Holz'
    Bpu 'Baum, Holz'
     
    Udmurt/VotyakSpu 'Baum, Holz'Wichm [wotj]
    Kpə̑ ''Wichm [wotj]
    Kkiśpə̑ 'Birke'
    Gpu 'Baum, Holz'Wichm [wotj]
     
    Komi/ZyryanSpu 'Baum, Holz'
    Ppu 'Baum, Holz'
    POpu 'Baum, Holz'
     
    Mansi/Vogul pė 'Espe'Nyr: 29:105 (Munkácsi)
     pe̊ 'Espe'
     pë 'Espe'
    TJsɛ̮ľt́pā 'Lindenbaum'WV: 101, 107
    Lkhѳppä 'Espe'Nyr: 29:105 (Munkácsi)
    Pkhѳppe̊ 'Espe'Nyr: 29:105 (Munkácsi)
    Ptip-pe̊ 'Sandweide'
    Pwuľpə 'pinus cembra'Nyr: 29:105 (Munkácsi)
    LMtip-pė 'Sandweide'Nyr: 29:105 (Munkácsi)
     
    Hungarian fa 'Baum, Holz'Akk. fát
     
    Nenets/YurakOṕā 'Baum, Holz, Stock, Klotz'Juraksamojedisches: 371
     
    EnetsChfɑ̄ 'Baum'JSFOu: 58.1:13 (Donner-Joki)
    Bfe 'Baum'JSFOu: 58.1:13 (Donner-Joki)
    Kfɑ̄ 'Baum'JSFOu: 58.1:13 (Donner-Joki)
    Kpɑ̄ 'Baum'
     
    Nganasan fā 'Baum'
     
    SelkupTapō 'Baum, Holz'MSFOu: 49:152 (Donner)
    Turpō 'Baum, Holz'MSFOu: 122:324 (Lehtisalo)
    Typō 'Baum, Holz'MSFOu: 49:152 (Donner)
    Kepoo 'Baum, Holz'MSFOu: 122:324 (Lehtisalo)
     
    Koibal pa 'Baum, Wald'Beitr: 94 (Paasonen)
     
    Mator cha 'Baum'Janhunen, SW: 117 (Janhunen)
     
    Karagas chy 'silva'Janhunen, SW: 117 (Janhunen)
     
    Taygi hä 'Wald'Janhunen, SW: 117 (Janhunen)


    Commentaries
    MagyarDeutsch
    Vgl. alt.: mong. hoi (< alt. *poi ) 'Wald', tung. hijika 'Wald', süd-ma.-tung. *piya : oltscha, orok. pe , gold. pia , ma. a 'Birke'.

    Das Wort war ursprünglich zweisilbig. In den FU Sprachen hat sich *w > ø, in den sam. Sprachen *w > ursam. *j > ø vollzogen. Es kann jedoch nicht nachgewiesen werden, wann das Wort — vermutlich in Zusammensetzungen — einsilbig geworden ist.


    Bibliography
    • Gyarm: Aff 79, 96, 165, 192, 200, 214, 269 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • ÁKE 264, 554 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Beitr 94 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Sajn: Dem 113, 126 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • E.Itkonen: FUF 30: 1 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • K.Donner: MSFOu 49: 152-3 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 480 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 437 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Németh: NyK 47: 470 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 5 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 76
    • Janhunen: SW 117 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • Räsänen: Vir 1947: 167 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.