Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. pene FP FU   'kutya'  de 'Hund'  en 'dog '



    UEW № 743 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Állatfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn peni 'valp, Welf'Gen. penin
     penikka 'Hündchen'
     
    észt peni 'Hund'
     
    számi/lappLpɑ̄na 'Hund'T.I.Itkonen, WbKKlp: 369 (T. I. Itkonen)
    Nbœnâ ~dnâg 'Hund'T.I.Itkonen, WbKKlp: 369 (T. I. Itkonen)
    Kopi͔e͔nnɒi 'Hund'T.I.Itkonen, WbKKlp: 369 (T. I. Itkonen)
    Notpi͔e͔nnɒi 'Hund'T.I.Itkonen, WbKKlp: 369 (T. I. Itkonen)
    Kldpiennɒγ 'Hund'T.I.Itkonen, WbKKlp: 369 (T. I. Itkonen)
    Tpienaa̮g 'Hund'T.I.Itkonen, WbKKlp: 369 (T. I. Itkonen)
     
    mordvinEpińe 'Hund'
    Mpiä 'Hund'
     
    mari/cseremiszKBpi 'Hund'Wichm [tscher]
    KBpunị 'Hund'
    Kpə̑nə̑ 'Hund'Wichm [tscher]
    Upi 'Hund'Wichm [tscher]
    Bpij 'Hund'Wichm [tscher]
     
    udmurt/votjákGpunị̑ 'Hund'Wichm [tscher]
     
    komi/zürjénSpon 'Hund'
    Ppon 'Hund'
    POpun 'Hund'
     
    ? magyar fene 'wild gräulich, grimmig, scheußlich; KrebsMNSz HHCegyen meg a fene! 'hohl dich der Teufel!'


    Magyarázat

    Finn. i, ikka und tscher. γə̑ sind Deminutivsuffixe.

    Die Bedeutung 'Hund' ist für ung. nicht bekannt, so daß es unsicher ist, ob das Wort hierher gehört. Ung. fene kann auch eine innersprachliche Entwicklung sein.



    Bibliográfia
    • Beitr 96 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 46 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • E.Itkonen: LpChr 87.00 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
    • Hajdú: MKE 72 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
    • K.Donner: MSFOu 49: 187 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 512 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Munkácsi: NyK 23: 344 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Halász: NyK 23: 446 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.