Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. pala U    'falat, harapás; eszik (állat), zabál'  de 'Bissen; fressen'  en 'bit, bite; eat, stuff (eating a lot very quickly)'



    UEW № 695 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Evés. Ivás,  Rész


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn pala 'Bissen, Brocke, Krume'
     
    észt pala 'Bissen, Brocke, Krume'
     
    számi/lappFriis?buola 'frustulum'Friis
    Notpŭ͕ə̆l͔̑l͔e 'Klotz, der sich beim Biegen der Schlittenkufe od. des Lappenschlittenkiels zwischen diesen und dem Druckhebel befindet'T.I.Itkonen, WbKKlp: 407
     
    mordvinEpal 'кусок (только о продуктах)'ERS
    Esiveľ-pal 'кусок мяса'siveľ 'Fleisch'
    Mpal 'Fleisch'JE
     
    ? mari/cseremiszJpultə̑š 'Bissen (z.B. Brot-, Fleisch-)'NyK: 45:351 (Beke)
    Upultə̑š 'Bissen (z.B. Brot-, Fleisch-)'NyK: 45:351 (Beke)
     
    ? komi/zürjénSkrpalak 'пласт; ком комок, (твердой земли, мерзлого навоза, снега)'
    Ppalak 'Eisscholle'Wied [syrj]
    Pji-palak 'Eisscholle'ji 'Eis'
     
    hanti/osztjákVpuḷ 'Bissen, Mundvoll, Vorgekautes, Stück'693
    Vpuḷi̮- 'schlürfen, kosten'
    DNpül 'Bissen, Vorgekautes'
    DTpül- 'verschlingen'
    Opul 'Bissen, Mundvoll, Vorgekautes'
    Opulət- 'gierig, schnell hintereinander essen, erschnappen'
     
    manysi/vogulTJpōl 'Stück, Bissen'FUF: 28:79 (Kannisto mitg. Liimola)
    KUpūl 'Stück, Bissen'
    VNpulə 'Stück, Bissen'
    Sopūl 'Stück, Bissen'
     
    magyar fal- 'fressen, schluckenMNSz HHC
     falat 'BissenMNSz HHC
     
    nyenyecOPpāľe- 'verschlingen, verschlucken'uebib345
     
    szölkupTapoli̮- 'verschlingen'Erd
    Typōl- 'verschlingen'SKES (Donner)
     
    kojbál поолдоʌа 'глоток'Hal


    Magyarázat

    Es ist fraglich, ob das lapp. Wort hierher gehört, weil die Bedeutung 'frustulum; Bissen' nur aus einer Quelle bekannt ist.

    Wegen des a der ersten silbe paßt das syrj. Wort schwer zu den anderen Wörtern.

    Das tscher. Wort mag eine Ableitung des Verbs puram 'beißen, kauen' sein, deshalb ist seine Zugehörigkeit zweifelhaft. S. noch *pure- 'beißen' U.




    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 367 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 41 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Fábián: MNyszet 6: 39 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Lehtisalo: MSFOu 47: 236 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 492 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Németh: NyK 47: 470 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 19 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 69
    • Janhunen: SW 116 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.