Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. niŋä U    'nő, asszony; nőstény'  de 'Frau, Weib, Weibchen'  en 'woman, female'



    UEW № 598 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör:


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    számi/lappLniŋŋēlis 'Tierweibchen'
    Lnjiŋŋēlis 'Tierweibchen'
    Lnjinnjēlis 'Tierweibchen'
    Lnjunnjēlis 'Tierweibchen'
    Nnjiŋŋalâs ~ njiŋŋĕlâs 'female animal, a female'Gen . -ss-~-s-
    Kldńiñlѳs 'zum weiblichen Geschlechte gehörend'
    Tńiññelas 'zum weiblichen Geschlechte gehörend'Kuollan: 1097
    Tńeññelas 'zum weiblichen Geschlechte gehörend'
     
    mordvinEńi 'Frau, Weib, Gattin'Beitr: 28, JSFOu:
     
    ? komi/zürjénVmńin : ńin-ćeri 'женская особь семги'ćeri 'Fisch'
     
    hanti/osztjákVni 'Weib'OL: 163
    DNneŋ 'Weib'OL: 163
    Oniŋ 'Weib'OL: 163
     
    manysi/vogulTJ 'Frau, Weibchen, Weib'WV: 41
    KU 'Frau, Weibchen, Weib'WV: 41
    P 'Frau, Weibchen, Weib'WV: 41
    So 'Frau, Weibchen, Weib'WV: 41
     
    magyar  'Frau, Weib, Ehefrau; Gattin,'Px3Sg. neje
    Alt 'Weibchen'
     
    nyenyecOńe 'Weib, Frau'Vok. ńeŋeJuraksamojedisches: 312
     
    enyecChnǟ 'Frau, Weib'JSFOu: 58.1: 14 (Donner – Joki)
     
    nganaszan  'Weib, Eheweib'
     
    szölkupTanäl-gum 'Frau'
    Nnäl-gop 'Weib'
    Čaneu 'meine Frau'
    Člneä 'Frau'
    Kenäije 'Weib'
    Kenäije-gum 'Frau'
    Kenäi-gum 'Frau'
    Kenäie-gom 'Frau'
     
    kamassz nē, ne 'Weib Frau'
     
    kojbál нэ 'Weib Frau'Janhunen, SW: 100
     
    mator нэ, нэ-газы˘ 'Weib Frau'Janhunen, SW: 100


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A lapp lâs képző.

    A lappban, mordvinban és nyenyecben a rákövetkező palatális magánhangzó hatására *n > ń változás történt.

    A zürjén szó idetartozása bizonytalan, mert csak egy kifejezésben ismert. Az ugor szavak első szótagi magánhangzója *e vagy *ä hangra megy vissza.

    A cseremisz ńö: čüčə̑ńö, čüčüńö 'az anya öccsének felesége' (čüčö 'az anya öccse') (Beitr. 28; lásd még Pais: MNy 47: 1, 48: 128) nem tartozik ide, mert kicsinyítő képző.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 215 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 28 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Zsirai: MNy 22: 184 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Hunfalvy: MNyszet 5: 257 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 401 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 462 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 71: 109 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Beke: Nyr 57: 95, 75: 473 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Lindström: Suomi 1852: 63
    • SW 100
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 89 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.