Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. muna U    'tojás; here'  de 'Ei; Hode'  en 'egg; testicles'



    UEW № 561 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Testrészek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn muna 'ägg, testikel; Ei, Testikel, Hode'
     
    észt muna 'ägg, testikel; Ei, Testikel, Hode'
     
    számi/lappLmånnē 'egg'
    Nmânne ~ mǫnne '(bird's) egg'? . n
    Notmѳinn 'egg'Kuollan: 2000
    Kldmainn 'egg'Kuollan: 2000
    Tmainne 'egg'Kuollan: 2000
     
    mordvinEmona 'Hode'Beitr: 20
    Mmona 'Hode'Beitr: 20
     
    mari/cseremiszKBmə̑nə̑ 'Ei'
    Umuno 'Ei'
    Bmuno 'Ei, Hoden'
     
    hanti/osztjákVmoṇ 'penis'Ostjakisches: 523
    DTmăn 'Hode'Ostjakisches: 523
    Omon 'Hode'Ostjakisches: 523
     
    manysi/vogulTJman 'Hode'Kannisto, Mskr
    KUman 'Hode'Kannisto, Mskr
    Pmon 'Hode'Kannisto, Mskr
    Somūŋi 'яйцо'Kannisto, Mskr
    LOmon 'Hode'Kannisto, Mskr
     
    magyar mogyoró 'Haselnuß, (dial.) KartoffelMNSz HHC
    regmony 'Ei, Hode; männliches Glied, Same des Mannes (Szegsz)MNSz HHC
    regmonyaѕ 'Legehenne; Hengst; StierMNSz HHC
     
    ? nyenyecLjmānī 'Sack, Beutel; Hodensack'Juraksamojedisches: 253
     
    enyec mona 'Ei'
    Kmona 'Ei'JSFOu: 58/1:124 (Donner-Joki)
     
    nganaszan manu 'Ei'
     
    szölkupTaUmå̄ne 'penis'DonnMskr
    Tyman 'penis'DonnMskr
    Kemane 'penis'Donner: Joki Vir. 1950:161
     
    kamassz munə̑j 'Ei'
     munuj 'Ei'
     
    kojbál муны 'Ei, Hode'Janhunen, SW: 86


    Magyarázat

    Kam. j ist ein denom. Nominalsuffix.

    Wog. So. mūŋi ist möglicherweise aus Verbindung von n mit dem denom. Nominalsuffix γi entstanden.

    In ung. mony ist im Auslaut eine Entwicklung *n > ny und im abgeleiteten Wort mogyoró (dial. monyorú, manyarú) eine Entwicklung *n > ny > gy vor sich gegangen.

    Das jur. Wort gehört nur dann hierher, wenn seine Bedeutung 'Sack, Beutel' sekundär ist.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 76, 163, 204, 216, 274 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 20 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 134 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 63, 113 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 55 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Lehtisalo: MSFOu 72: 11 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 629 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 447 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Gombocz: NyK 39: 270 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 61
    • Janhunen: SW 86 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Räsänen: Vir 1947: 166 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.