Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kunta FU U   'nemzetség, közösség'  de 'Geschlecht, Sippe, Gemeinschaft'  en 'clan, kin, community'



    UEW № 400 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Közösség


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn kunta ''Gen. kunnan
     kansakunta 'Nation'kansa 'Volk'
     kyläkunta 'Dorfgemeinde'
     maakunta 'Landschaft, Provinz'
     perhekunta 'Familie, Hausstand'
     yhteiskunta 'Gesellschaft'
     
    észt kond ''Gen. konna
     kodakond 'Hausgenossenschaft'koda 'Haus'
     emakond 'die sämtlichen Kinder einer Familie'
     
    számi/lappRkunde '-kunta'< észt
    N-gǫdˈde: bœ̄râhgǫdˈde -dd- 'family; relations (collectively)'bœ̄râš 'family'
    Tkoint: iemńe koint 'Gegend'iemńe 'Erde, Land'
    Kkoint: iemńe koint 'Gegend'iemńe 'Erde, Land'
     
    ? mordvinMkońďä 'Freund, Kamerad'
    Mkuńďä 'Freund, Kamerad'
     
    hanti/osztjákV?kăntəγ jaγ 'die Ostjaken'jaγ 'Volk'317
    DN?χăntə 'Ostjake, Mensch'
    O?χănti 'Ostjake, ostjakisch'
    Nkănt 'Heerschar'< manysi/vogul
    Nχå̄nt ''< manysi/vogul
     
    manysi/vogulTJkānt 'Krieg, Kriegschar'KannMskr
    Tkhå̄nt 'Heer, Armee, Schar; Krieg, Schlacht'ÁKE: 316
    Tkāntlākt- 'Krieg führen'MSFOu: 111: 167 (kannisto – Liimola)
    KUχōnt 'Krieg, Kriegsheer'MSFOu: 127:126 (Kannisto mitg. Liimola) , MSFOu: 101:376, 109:7(Kannisto-Liimola)
    Pkōnt 'Krieg, Kriegsheer'
    Pkhōnt-pѳŋk 'Heerführer'pѳŋk 'Kopf'
    Nχå̄nt 'Heer, Armee, Schar; Krieg, Schlacht'
     
    magyar had 'Heer, Krieg; Rotte, Bande,MNSz HHC
     hadakoz 'Krieg führen, streiten, kämpfenMNSz HHC
    Althad 'Sippe, GeschlechtMNSz HHC
     
    ? enyec kode 'Stamm, Geschlecht'JSFOu: 58/1:13 (Donner – Joki)


    Magyarázat

    Ostj. auslautendes əγ, i und ə sind wohl denom. Nominalsuffixe. Es ist unsicher, ob das ostj. Wort hierher gehört, weil es nicht bekannt ist, ob dieses Ableitungssuffix eine Funktion mit der Bedeutung 'zu einer Gemeinschaft (Sippe) gehörend' hat.

    Die Anwendung von finn. -kunta in geographischen Namen läßt sich durch germanischen Einfluß erklären (vgl. altuppländisches schwed. -hunda).

    Wegen der inlautenden palatalisierten Konsonantenverbindung und des auslautenden palatalen Vokals ist es unsicher, ob das mord. Wort hierher gehört.

    Die Bedeutung 'Krieg, Heer' des wog. und ung. Wortes ist sekundär. Das Wort ist nur in einer sam. Sprache belegt, deshalb ist es unsicher, ob es hierher gehört.



    Bibliográfia
    • Radanovics: ALH 11: 159 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Radanovics: CIFU 100.00 = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 20–24. IX. 1960. Budapest 1963.
    • Collinder: CompGr 13, 164 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Mészöly: MNy 46: 325 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Karsten: MSFOu 58: 61 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 65 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Gombocz: NyK 39: 266 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Radanovics: NyK 62: 122 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Honti: NyK 83: 112 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Nyíri: NyvIr 2: 103
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Ganschow: UAJb 34: 302 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 1: 60 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Hunfalvy: VogF 295 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).