Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. końćkɜ, koćkɜFU   'háncs, fakéreg'  de 'Bast, Baumrinde'  en 'bast, bark'



    UEW № 350 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés



    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn kosku 'dicke Baumrinde, Platte von Fichtenrinde'Gen. koskuksen
     koskus 'dicke Baumrinde, Platte von Fichtenrinde'Gen. koskuksen
     
    észt kosk 'in langen Streifen abgezogene Fichtenrinde: der (aus Rinde verfertigte) Lockstock für Bienen im Walde'Gen. kose
     
    komi/zürjénSkaʒ́: pože̮m-kaʒ́ 'innere Schicht der Kiefernrinde, Splint'
    Pkać 'Baumrinde (an Nadelbäumen Wacholder, Espe, Erle; nicht an Birke und Linde)'
    POka·ćka 'die innere Baumrinde'
     
    hanti/osztjákTrjki̮ńt́ 'Saftschicht (der Kiefer Birke usw.)'321
     
    magyar hárѕ 'Linde, LindenbaumMNSz HHCPRT: 1:591
    regháѕfa 'LindenbaumMNSz HHCOrmSz
    Althaѕ 'LindenschaleMNSz HHCOklSz
    Althass 'LindenschaleMNSz HHC
    Althars 'LindenschaleMNSz HHC
     
    ? enyec sesa 'Baumrinde'
     
    nganaszan kasu 'Rinde'Gen. kaju
     
    szölkupTak͔aas 'Baumrinde'
    TaUqå̄se̮ 'Baumrinde'DonnMskr
    Tyqå̄s 'Baumrinde, musta poppeli, schwarze Pappel'
    Tyqās ''
     
    kamassz kåzå 'Baumrinde'


    Magyarázat

    Syrj. PO k ist entweder die Fortsetzung des k der ursprünglichen Lautverbindung oder ein Teil des denom. Substantivsuffixes ka. Syrj. a der ersten Silbe ist unregelmäßig.

    Im ung. Wort trat eine Dissimilation hás(s) > hárs ein.

    Zum Bedeutungswandel ung. 'Bast, Baumrinde' → 'Linde' vgl. finn. niini 'Bast' ~ niinipuu 'Linde'.

    Ostj. und vielleicht syrj. weisen auf *ńć die überigen sprachen auf ć.

    Möglicherweise sind die sam. Wörter türk. Lehnwörter (türk. kɑ̄s, kɑ̄z 'Rinde').

    Das von N. Sebestyén (NyK 52: 324) hierher gestellte wog. (MSz.) χåsnä 'a fa rugékony része; der elastische Teil des Holzes' gehört nicht hierher.

    Das irrtümlich hierher gestellte ung. háncs 'Bast' s. unter *kama 'Schale' U.



    Bibliográfia
    • N.Sebestyén : ALH 1: 323 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Setälä: FUF 2: 232 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 75 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: Htört2 166.00 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 44 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • N.Sebestyén : Melich-Eml 358.00
    • Zsirai: MNy 24: 298 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Ligeti: MNy 54: 437 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • N.Sebestyén : NyIOK 1: 391 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • N.Sebestyén : NyK 52: 232 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Räsänen: StudOr 15: 70 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Lytkin: VokPerm 169 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.