Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. joŋsɜ (joŋksɜ) U    'íj'  de 'Bogen'  en 'bow'



    UEW № 190 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Vadászat. Halászat,  Ív. Kanyar


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn jousi 'Schießbogen'Gen. jousen
     joutsi 'Schießbogen'Gen. joutsen
     
    számi/lappLjuoksa 'Bogen zum Schießen'
    Kojȯχˉ͔ s̄A 'Bogen'T.I.Itkonen, WbKKlp: 67
    Notjūvs 'der große Bär (Sternbild)'
    Notjūss 'der große Bär (Sternbild)'
    Notjūs 'der große Bär (Sternbild)'
    Notjȯχˉ͔s̄A 'Bogen'T.I.Itkonen, WbKKlp: 67
    Kldjūχs 'Bogen'
    Kldjūvs 'der große Bär (Sternbild)'
    Kldjūss 'der große Bär (Sternbild)'
    Kldjūs 'der große Bär (Sternbild)'
    Tjiks 'Bogen'
     
    mordvin jonks 'Bogen, Pfeilbogen'Beitr: 238
     joŋs 'Bogen, Pfeilbogen'
     
    mari/cseremiszKBjaŋγež 'Bogen (zum Schießen), Wollschläger'
    Ujoŋež 'Wollschläger'
    Mjoŋŭž 'Bogen (zum Schießen), Wollschläger'
    Bjoŋəž 'Bogen; Bogen (aus šolo- Holz)'
     
    hanti/osztjákVjoγəl 'Bogen'OL: 104
    DNjoχət 'Bogen'
    Ojoχəl 'Bogen'
     
    manysi/vogulTJjäwt 'Bogen'Steinitz, WogVok: 243 (Kannisto – Liimola mitg. Steinitz)
    TČjawt 'Bogen'
    KUjowt 'Bogen'
    Pjäγt 'Bogen'
    So*jɔ̀βᴅ 'Bogen'
     
    magyar íj 'Bogen'Akk. íjat
     ív 'Bogen, Folio,'Akk. ívet
    Altíj 'Bogen (Waffe)'Akk. íjat, íjet
    ÚESz.íj
    ÚESz.ív
     
    nyenyecOŋin 'Schießbogen'Juraksamojedisches: 33
    Sjin 'Schießbogen'
     
    enyecChiddo 'Bogen'JSFOu: 58/1:13 (Donner – Joki)
    Kiddo 'Bogen'JSFOu: 58/1:13 (Donner – Joki)
     
    nganaszan dinta 'Bogen'JSFOu: 58/1:16 (Donner – Joki)
     
    szölkupTaîndэ 'Bogen'
    Taindэ 'Bogen'
    Turi̮nti̮ 'Bogen'MSFOu: 122:319 (Lehtisalo)
    Nênd, 'Bogen'
    Nêndä 'Bogen'
    Nend (ende) 'Bogen'
    Keênddэ 'Bogen'
    Keê·nddä 'Bogen'
    Keênddɒ̤ 'Bogen'
    Keê·ndde 'Bogen'
     
    kamassz inə 'Bogen'
     
    kojbál yne 'Bogen'MSFOu: 64:31,38 (Klaproth mitg. Donner)
     
    mator мынδи 'Bogen'Janhunen, SW: 25
     
    tajgi minde 'Bogen'Janhunen, SW: 25


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A joutsi szó t eleme a veitsi 'kés' szó analógiás hatására alakult ki.

    Az uráli szó szabályos magyar folytatása az ómagyar í; az íj és ív szavak j és v eleme toldalékolt alakokban keletkezett hiátustöltő hang.

    A finnugor szavak alapján szóbelseji *ŋs vagy *ŋks, a szamojéd szavak alapján pedig *ŋs mássalhangzó-kapcsolat tehető fel.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 192-3, 216 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Hajdú: ALH 2: 273, 4: 33 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 176, 233, 238, 270 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Toivonen: FUF 19: 204, 247, 258 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 95 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 72 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Mark: MSFOu 52: 181 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 812 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 454 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Hajdú: NyK 55: 73 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 27
    • Janhunen: SW 25 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 362 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.