Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ju Ug    'vminek a belseje'  de 'das Innere von etwas'  en 'interior/inside of something'



    UEW № 1761 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Belül


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákVjoγ 'nach Hause'Ostjakisches: 142
    DNjŏχ 'nach Hause, zurück'Ostjakisches: 142
    Ojŏχi 'nach Hause, ins Haus'Ostjakisches: 142
     
    manysi/vogulTJjüw 'hinein, nach Hause'JSFOu: 58/3:16 (Kannisto, mitg. Liimola)
    TJjün 'zu Hause'WV: 199
    KUjuw 'hinein, nach Hause'JSFOu: 58/3:16 (Kannisto, mitg. Liimola)
    KUjon 'zu Hause'WV: 199
    Pjüw 'hinein, nach Hause'JSFOu: 58/3:16 (Kannisto, mitg. Liimola)
    Pjün 'zu Hause'WV: 199
    Sojuw 'hinein, nach Hause, zurück'JSFOu: 58/3:16 (Kannisto, mitg. Liimola)
    Sojun 'zu Hause'WV: 199
     
    magyarregjoh 'das Innere, Bauch, MagenMNSz HHC
    regjuh 'das Innere, Bauch, MagenMNSz HHC
    regéh 'das Innere, Bauch, MagenMNSz HHC
    regíh 'das Innere, Bauch, MagenMNSz HHC
    Altiunhum 'Herz, Sinn, Leber, LendeMNSz HHCÓMS: 1300 k.
    Altyonhanban 'Herz, Sinn, Leber, LendeMNSz HHCJókK 3
    Alteehodath 'Herz, Sinn, Leber, LendeMNSz HHCJordK 391
    Alteehaban 'Herz, Sinn, Leber, LendeMNSz HHCJordK 902


    Magyarázat

    Ostj. γ und wog. w (< *γ) sind Lativsuffixe, wog. n ist ein Lokativsuffix.

    Das ung. Wort ist eine verdunkelte Zusammensetzung. Zur obengenannten Grundform gehört das erste Glied jo-, ju- des älteren jonh-, junh (s. altung. Belege). Das zweite Glied -χun des rekonstruierten urung. *juχunȣ s. unter *kunȣ 'Bauch' FU. Altung. jonh-, junh- sind durch Metathese des h, joh, juh durch Denasalisierung und die mit einem Vokal beginnenden Formen durch einen Lautwandel jo-, ju- > i ~ ë (> í ~ é) entstanden (vgl. altung. yonkab > inkább, juhar > ihar, juhász > ihász).

    Die ung. undurchsichtig gewordene Zusammensetzung ist möglicherweise aus einer koordinierenden Konstruktion ('innerer Teil-Bauch') entstanden.



    Bibliográfia
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Bárczi: Htört2 106 132 158 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Horger: MSzav 43.00 = Horger, Antal, Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. Budapest 1924.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Szinnyei: NyK 35: 478 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.