Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. jäse (jäsne) FP FU   'testrész, végtag, ízület'  de 'Glied, Gelenk'  en 'bodypart, joint'



    UEW № 176 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Testrészek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn jäsen 'Glied, Gelenk'Gen. jäsenen
     
    észt jäse 'Glied (einer Kette od. am Körper)'Gen. jäseme
     
    számi/lappNjæsân 'Glied, Gelenk'< finn
     
    mordvinEeźńe 'Gelenk, Glied'Beitr: 230
    Mjäźńä 'Gelenk, Glied'
    Mäźńä 'Gelenk, Glied'
     
    mari/cseremiszKBježəŋ 'Gelenk; Knötchen einer Pflanze'
    Ujə̑žəŋ 'Gelenk; Knötchen einer Pflanze'
    Mježəŋ 'Gelenk; Knötchen einer Pflanze'
    Bjə̑žə̑ŋ 'Gelenk; Geschlecht (die Kinder: erstes Geschlecht usw.)'
     
    udmurt/votjákSjoz 'Gelenk; Halmknoten'
    MUďoz 'Gelenk, Altersgenosse'Wichmann: Manuskript
    Kjoz 'Gelenk; Halmknoten'
    Gjoz 'Gelenk'MSFOu: 65:331 (Wichmann mitg. Uotila)
     
    komi/zürjénSje̮z 'Volk Leute, Menschen, andere (Leute), Fremder, anderer; fremd'
    Sje̮z-vi̮j 'Gliedgelenk'
    VOjez 'Gelenk'
    Pje̮z 'Volk Leute, Menschen, andere (Leute), Fremder, anderer; fremd'
    Pje̮zna 'Muskel, Gelenk'Wied [syrj]
    POjȯz 'Zeit'
     
    hanti/osztjákTrjji̮s 'ehemalig, altertümlich, Vorzeit'< komi/zürjén
    DNjis 'ehemalig, altertümlich'< komi/zürjén
    Ojis 'ehemalig, altertümlich'< komi/zürjén
     
    manysi/vogulNjis 'Zeitraum'< komi/zürjén
     
    ? magyar íz 'Glied; Mal, -mal, (egy ízben 'einmal', több ízben mehrere Male')MNSz HHC
     izmos 'kräftig sehnig, muskulösMNSz HHC


    Magyarázat

    Finn ne, mord. ńe, ńä und tscher. ŋ sind möglicherweise Ableitungssuffixe, sie können aber auch zum Stamm gehören.

    Mord. ź kann unter dem Einfluß des vorangehenden palatalen Vokals und des folgenden ń palatalisiert worden sein.

    Zu dem ung. Wort s. noch *jȣ̈tɜ 'Glied, Gelenk' Ug.

    Jur. (27) ŋēsūʔ 'Gelenk, Glied', jen. usuʔ 'Fingerglied', twg. ŋajụi (Halász: NyK 24: 455; Setälä: FUFA 12: 54; Setälä: JSFOu 30/5: 55; Beitr 92, 230, 270) können wegen des ursprünglichen vokalischen Anlauts, des velaren Vokals der ersten Silbe sowie wegen des anzunehmenden inlautenden *ś nicht hierher gehören.



    Bibliográfia
    • Hajdú: ALH 4: 22 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 92, 230, 270 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 169 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Joki: MSFOu 103: 124 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 829 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Hajdú: NyK 55: 64 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Lakó: NyK 56: 43 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Radanovics (=Rédei): NyK 62: 326
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 30
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 370 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.