Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. wete U    'víz'  de 'Wasser'  en 'water '



    UEW № 1142 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Víz


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn vesi 'Wasser'Gen. veden
     
    észt vesi 'Wasser'Gen. vee
     
    mordvinEveď 'Wasser'
    Eväď 'Wasser'
    Mveď 'Wasser'
     
    mari/cseremiszKBwət 'Wasser'
    Uwüt 'Wasser'
    Bwüt 'Wasser'
     
    udmurt/votjákSvu 'Wasser'
    Kvu̇ 'Wasser'
    Gvu 'Wasser'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénSva 'Wasser'
    Pva 'Wasser'
    POva 'Wasser'
     
    manysi/vogulTJüt́ 'Wasser'WV: 55
    KUwit́ 'Wasser'WV: 55
    Pwüt́ 'Wasser'WV: 55
    Sowit 'Wasser'WV: 55
     
    magyar víz 'WasserMNSz HHCAkk. vizet
     
    nyenyecOjīʔ 'Wasser'123
    Ljwit 'Wasser'123
     
    enyecChbiʔ 'Wasser'Gen. bīroʔ
    Bbiʔ 'Wasser'Gen. bidoʔ
     
    nganaszan bēʔ 'Wasser'Gen. beda-ŋ
     
    szölkupTayt 'Wasser'
    Turüt 'Wasser'MSFOu: 49:134 (Kai Donner)
    Työt 'Wasser'MSFOu: 49:134 (Kai Donner)
    Keü̆t 'Wasser'MSFOu: 49:134 (Kai Donner)
     
    kamassz  'Wasser'
     
    kojbál bu 'Wasser'Beitr: 72
     by 'Wasser'Beitr: 72
     
    mator bu 'Wasser'Beitr: 72
     
    tajgi bu 'Wasser'Janhunen, SW:176, Beitr: 72


    Magyarázat

    Vgl. ieur. *u̯ód-r̥ , Gen. *u̯éd-n̥-s, Kollektiv-Plural *u̯édōr : altind. uda-ká-m 'Wasser', aw. vaiδi-m (Akk.) 'den Bewässerungskanal', heth. wedɑ̄r , Gen. wedenas, arm. get  (< ?*vedō) 'Fluß', lat. unda  'Welle, Woge', got. wato  'Fluß', aksl. voda  'Wasser'.

    Das von mehreren Forschern (MUSz. 590; Setälä: NyK 26: 406, 425; NyH7) hierzu gestellte ung. ügy, igy 'fons, rivulus, fluvius' kann aus lautlichen Gründen nicht hierher gehören (s. *siδ̕ɜ 'Feuchtigkeit, nasse, sumpfige Stelle' FU).




    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 190-1 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Jacobsohn: ArUgrof 8 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
    • Collinder: AUU 1/4: 126 = Acta Universitatis Upsaliensis. Nova Series. Acta Societatis Linguisticae Upsaliensis. I–, Stockholm – Göteborg-Uppsala 1963–.
    • Beitr 72, 287 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Sajn: Dem 73, 113 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Thomsen: Einfl 2 = Thomsen, Vilhelm, Über den einfluss der germanischen sprachen auf die finnisch-lappischen. Aus dem dänischen übersetzt von E. Sievers, Halle 1870.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • H.Sköld : FUF 18: 218
    • Paasonen: FUF 7: 28 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Jensen: Hirt-Festschr 2: 176
    • Collinder: IUrSprg 70 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 38 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Mayrhofer 1: 103 = Mayrhofer, Manfred, Kurzgefaßtes etymologisches Wörterbuch des Altindischen. A Concise Etymological Sanskrit Dictionary. 1–4. Heidelberg 1956, 1963, 1976, 1980.
    • Wiklund: MO 1: 56-7 = Le Monde Oriental. 1–35, Uppsala 1906–1941 [tatsächlich: 1947].
    • Joki: MSFOu 151: 344 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • K.Donner: MSFOu 49: 134 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 590 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 445 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Setälä: NyK 26: 406, 425 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Schmidt: NyK 36: 460 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 105
    • Europaeus: Suomi 1870: 399
    • Janhunen: SW 176 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.