Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. tuktɜ U    'keresztfa, keresztléc a csónakban'  de 'Querholz, Querleiste (im Boote)'  en 'cross-bar in a boat '



    UEW № 1072 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés



    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    számi/lappFriistotko 'cotae sive statumia cymbarum et navigiorum'Friis
     
    mari/cseremiszKBtə̑ktə̑ 'Spant, Rippe'
     
    komi/zürjén sti̮k 'перекладина, поперечина (напр. в оконной раме, между ножками стула)'
    Udti̮k 'Querholz (z. B.zwischen den Stuhlbeinen), Querleiste, die Querleistenam Fensterrahmen, Fensterkreuz'
    Udti̮k 'перекладина, поперечина (напр. в оконной раме, между ножками стула)'
    Itoχot 'перекладника на носу лодки'< hanti/osztják
    Vmti̮k 'перекладина, поперечина (напр. в оконной раме, между ножками стула)'
     
    hanti/osztjákVtŏγət 'dünnes Querholz, Leiste im Boot, die verhindert, daß das Boot zusammenfällt'983-4
    DNtŏχət 'dünnes Querholz, Leiste im Boot, die verhindert, daß das Boot zusammenfällt'983-4
    Otŏχət 'Querholz des Einbaums (wird auch in Booten beim Transport von Bäumen u. a. gebraucht)'983-4
     
    manysi/vogulKUtoχt 'Querholz des Kahnes'WV: 74
    Ptokt 'Querholz des Kahnes'WV: 74
    Sotoχət 'Querholz des Kahnes'WV: 74
     
    magyar tat 'Achterschiff, Hinterschiff; az egy fatörzsből vájt csónak belsejében (a közepén és a faránál) erősítésül meghagyott keresztben fekvő rész, amely ülőhelyül is szolgál; zur Verstärkung des Einbaumes dienender, in die Quere gehender Holzbeil (in der Mitte und am hinteren Teil), der zugleich als Sitzplatz dient'
     
    nyenyecOtade 'Querholzim im Kanu'467
     
    szölkupTytāte̮ 'penkki veneessä; Bank im Boot'Janhunen, SW: 149 (Donner, mitg. Janhunen)


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A zürjén sti̮k szó s eleme másodlagos, feltételezhetőleg az orosz cтык szó hatásával magyarázható.

    Kalima (Vir. 1928: 106—7) idevonta a finn tehdas: venheen t. 'rummet imellan vrängerna i båten' szót. A finn tehdas azonban germán jövevényszó (SKES).

    Az osztják (PD 2577) J toweл 'harántfa a csónakban' szó végi ʌ hangja miatt nem egyeztethető az osztják toγət, toχət szavakkal (Rédei: NyK 76: 365).




    Bibliográfia
    • ÁKE 591 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Collinder: CompGr 84 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Munkácsi: Ethn 4: 270 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
    • Steinitz: FgrVok 24 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Wichmann: FUF 14: 110 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Lehtisalo: MSFOu 58: 121-2 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 286 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Munkácsi: NyK 25: 271 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 66: 10 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Chelimskij: SFU 12: 131 = Советское Финноугроведение. Soviet Finno-Ugric Studies. Sowjetische finnisch-ugrische Sprachwissenschaft. Linguistique finno-ougrienne soviétique. 1–, Tallinn, 1965–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.