Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. tuδ̕ka, tuδ̕ka-mɜ FP FU   'vmilyen kiálló dolog, vminek a hegye, csúcsa'  de 'etw. Hervorragendes, Spitze'  en 'something protruding, tip, peak '



    UEW № 1071 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Hegyes. Éles


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn tutka 'udd, undersökning, kritik; Spitze; Untersuchung, Kritik'
     tutkain 'udd, spets, ända; Spitze, Ende'Gen. tutkaimen
     tutkan 'udd, spets, ända; Spitze, Ende'Gen. tutkamen
     tutki- 'untersuchen, prüfen, forschen'
     
    észt tutk 'Ende, Winkel'Gen. tutka
     tutkem 'Ende, Winkel'Gen. tutkma
     
    számi/lappWfsduruk̀o͕mɛ̮ 'Knospe, Kätzchen an Bäumen'2722
    Nduŧkum ~ duŧkun 'leaf-bud (on trees) esp. bud of birch-tree'
    Nduŧkâ 'study, examine, investigate;inquire'< finn
     
    udmurt/votjákStuľi̮m 'die oberen zarten Sprößlinge des Baumes'
    Mtuľi̮m 'die oberen zarten Sprößlinge des Baumes'
     
    hanti/osztjákVtö̆j 'oberes Ende (des Flusses, des Baumes), Ende, Gipfel, Spitze (eines Spießes)'966
    DNtĕj 'oberes Ende (des Flusses, des Baumes)'966
    Otȧ̆j 'Spitze (des Messers, des Nagels); hinteres Ende od. Spitze der Reuse'966
     
    manysi/vogulTJtaľək 'Gipfel, Spitze, Ende; obere Lauf des Flusses'WV: 70
    KUtaľəχ 'Gipfel, Spitze, Ende; obere Lauf des Flusses'WV: 70
    Ptaľk 'Gipfel, Spitze, Ende; obere Lauf des Flusses'WV: 70
    Sotaľəχ 'Gipfel, Spitze, Ende; obere Lauf des Flusses'WV: 70
    Sotoľəχ 'Gipfel, Spitze, Ende; obere Lauf des Flusses'WV: 70
    LOtaľəχ 'Gipfel, Spitze, Ende; obere Lauf des Flusses'WV: 70
     
    magyar tőgy 'Euter, Gesäuge; (spöttisch) csecs, emlő; Brust, Mamme'
    Alttölgy 'Euter, Gesäuge; (spöttisch) csecs, emlő; Brust, Mamme'
    ÚESz.tőgy


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A lapp és votják m képző, amely már a finn-permi korban a szóhoz járulhatott (vö. finn tutkan). A vogul χ és k szintén képzők.

    A palatális hangrendűség a *δ̕ hatására az ugor alapnyelvben alakulhatott ki (vö. Rédei: NytudÉrt. 58: 170).

    A magyar gy szabályos folytatója a finnugor *δ̕(k) hangnak; a magyar gy > lgy hangváltozáshoz vö. Pais: MNy. 30:104, NyIOK 7:106; Horváth: MNy. 45:53; Benkő, LyTört. 10, NyIOK 7:130 (másként Bárczi: NyIOK 7: 119).

    A magyar tőgy szónak altaji nyelvekből való származtatása (vö. teleut telin, mongol deleng 'nőstényállatok tőgye') (Munkácsi: KSz 2: 194) hangtani okokból nem fogadható el (Gombocz: Nyr. 33: 54; SzófSz.).

    Az ESK alapján a fenti szócsaláddal egyeztetett zürjén toĺ : pon-t. 'árpa (szem)' szó jelentéstani okból nem vonható ide.



    Bibliográfia
    • Wichmann: FUF 11: 208 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUF 16: 195 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUF 2: 245 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Benkő: LyTört 10 = Benkő, Loránd, A magyar ly hang története. Budapest 1953 (NytudÉrt. 1).
    • Wiklund: MSFOu 10: 270 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Wichmann: Nyr 41: 37 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Rédei: NytudÉrt 58: 170 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.