Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. terä FU    'él, hegy (pl. késé)'  de 'Schneide, Spitze'  en 'edge, peak, tip '



    UEW № 1049 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Hegyes. Éles


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn terä 'Schneide, Schärfe, Spitze, Gipfel'
     
    észt tera 'Schneide, Spitze'
     
    számi/lappNdœrre -œ̄r- 'edge-side, the whole of the thin part of an axe'
    Ntierre 'Klinge (eines Messers)'
    Nottieᵢrr 'Klinge (eines Messers)'617
    Kldtieᵢrr 'Klinge (eines Messers)'617
    Ttierre 'Klinge (eines Messers)'617
     
    mari/cseremiszKBter 'Schneide'
    Utür 'Schneide'
    Btür 'Schneide'
     
    udmurt/votjákStir 'Axt, Beil'
    Kter 'Axt, Beil'
    Gtir 'Axt, Beil'Wichm [wotj]
     
    magyar tőr 'Dolch; (veralt.) Schwert; Pfrieme'
    ÚESz.tőr


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A votják 'fejsze, balta' és magyar 'tőr' jelentések a feltett eredeti jelentésből világosan érthetők.

    Toivonen (FUF 21: 126) szerint a magyar tőr inkább a mordvin E toro, M tor 'szablya' szavakkal egyeztethető, annak ellenére, hogy Paasonen (közli Toivonen: a.a.O.) a szót a finn tuura 'jégcsákány' szóval hozza kapcsolatba. Toivonen lehetségesnek tartja, hogy a mordvin toro korábban palatális hangrendű volt. Ez azonban nem fogadható el, mivel az o ilyen mássalhangzó-környezetben veláris magánhangzóra megy vissza.

    A SzófSz. a magyar tőr szót — bár kérdőjellel — a magyar (elavult) töv- 'szúr' (~ tűz- 'tűz, felszúr') igéből származtatja. Ez nem fogadható el, mivel finnugor *r deverbális névszóképző nincsen.

    A magyar tőr szónak kaukázusi nyelvekből való származtatása (vö. lák tur, csecsen t̀ur 'kard, szablya' (ÁKE 609; Simonyi: Nyr. 43: 385; Mészáros: NéNy. 8: 107) nem fogadható el.



    Bibliográfia
    • Toivonen: FUF 21: 125 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 232 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.