Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. pȣtɜ Ug U   'jégkéreg, hókéreg; fázik, (meg)fagy'  de 'Eisrinde, Schneerinde; frieren, gefrieren'  en 'crust of ice / snow; freeze (vi)'



    UEW № 839 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Witterung,  Kälte


    Set of correspondences
     
    Khanty/OstyakVpat- 'frieren, gefrieren, zufrieren, kalt werden'Ostjakisches: 769-770
    DNpot 'Schneerinde, Harsch'Ostjakisches: 760
    DNpot- 'frieren, gefrieren, zufrieren, kalt werden'
    Opat- 'frieren, gefrieren, zufrieren, kalt werden'Ostjakisches: 769-770
    Kazpǫt 'hohe Eisschicht'Ostjakisches: 760
     
    Mansi/VogulJuпут 'ледяная корка, наледь'BW
    Soput 'Eisrinde'Steinitz, OstjVok: 32 (Steinitz)
    Nput 'das Wasser über dem Eis'MSz
     
    Hungarian fáz- 'frieren, es ist ihm kalt'
     
    ? Nenets/YurakOparā- 'brennen (z. B. das Feuer, die Haut von heißem Wasser)'Juraksamojedisches: 337
    Oparadā- 'brennen; anzünden, anstecken; braten'
     
    ? EnetsChfōðarā- 'braten'
    Bforada- 'braten'
     
    ? SelkupTypurča- 'Feuer mit Zündhölzern machen'MSFOu: 49:150 (Donner)
    OOpore- 'brennen'MSFOu: 49:150 (Donner)
    KeOporūka- 'brennen'MSFOu: 49:150 (Donner)
     
    ? Kamassian pɯri̮- 'backen'
     pərə- 'backen'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir pede- 'ég'.

    A nyenyec , da és szölkup ča műveltető képzők.

    Az osztják és vogul névszói és igei alakok jelentésviszonyához vö. magyar fagy 'fagy (fn); fagy, megfagy' ~ osztják DN paj stb. 'vastag jégkéreg' (lásd *paĺa 'jégkéreg, fagy; (meg)fagy' FU).

    A szamojéd 'ég' és magyar 'fagy' jelentésviszonyhoz vö. mordvin (JE) M palo- 'ég' ~ 'fagy'; finn pala- 'ég, lángol' ~ palele- 'hideget érez, fagy'. Az égés és a fagyás ugyanazokat a fiziológiai ingereket váltja ki. — Lehetséges, hogy a szamojéd szavak, mivel a szó belseji mássalhangzójuk eredeti *δ vagy *r hangra vezethető vissza, inkább a finn pure- 'harap, rág, fáj, ég' szó családjához tartoznak (lásd *pure- 'harap' U).

    Nomenverbum.



    Bibliography
    • Beitr 82 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Setälä: FUFA 12: 45 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • Setälä: JSFOu 30/5: 71 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Collinder: JukUr 135 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
    • Honti: MNy 74: 471 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Fábián: MNyszet 6: 107 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • K.Donner: MSFOu 49: 150 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Rédei: NyK 68: 94 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Setälä: Nyr 26: 6 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Sauvageot: Rech 24 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Bouda: UJb 20: 79 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]