Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. pala U    'falat, harapás; eszik (állat), zabál'  de 'Bissen; fressen'  en 'bit, bite; eat, stuff (eating a lot very quickly)'



    UEW № 695 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Essen. Trinken,  Teil


    Set of correspondences
     
    Finnish pala 'Bissen, Brocke, Krume'
     
    Estonian pala 'Bissen, Brocke, Krume'
     
    Saami/LappishFriis?buola 'frustulum'Friis
    Notpŭ͕ə̆l͔̑l͔e 'Klotz, der sich beim Biegen der Schlittenkufe od. des Lappenschlittenkiels zwischen diesen und dem Druckhebel befindet'T.I.Itkonen, WbKKlp: 407
     
    MordvinEpal 'кусок (только о продуктах)'ERS
    Esiveľ-pal 'кусок мяса'siveľ 'Fleisch'
    Mpal 'Fleisch'JE
     
    ? Mari/CheremisJpultə̑š 'Bissen (z.B. Brot-, Fleisch-)'NyK: 45:351 (Beke)
    Upultə̑š 'Bissen (z.B. Brot-, Fleisch-)'NyK: 45:351 (Beke)
     
    ? Komi/ZyryanSkrpalak 'пласт; ком комок, (твердой земли, мерзлого навоза, снега)'
    Ppalak 'Eisscholle'Wied [syrj]
    Pji-palak 'Eisscholle'ji 'Eis'
     
    Khanty/OstyakVpuḷ 'Bissen, Mundvoll, Vorgekautes, Stück'693
    Vpuḷi̮- 'schlürfen, kosten'
    DNpül 'Bissen, Vorgekautes'
    DTpül- 'verschlingen'
    Opul 'Bissen, Mundvoll, Vorgekautes'
    Opulət- 'gierig, schnell hintereinander essen, erschnappen'
     
    Mansi/VogulTJpōl 'Stück, Bissen'FUF: 28:79 (Kannisto mitg. Liimola)
    KUpūl 'Stück, Bissen'
    VNpulə 'Stück, Bissen'
    Sopūl 'Stück, Bissen'
     
    Hungarian fal- 'fressen, schlucken'
     falat 'Bissen'
     
    Nenets/YurakOPpāľe- 'verschlingen, verschlucken'uebib345
     
    SelkupTapoli̮- 'verschlingen'Erd
    Typōl- 'verschlingen'SKES (Donner)
     
    Koibal поолдоʌа 'глоток'Hal


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Kérdéses, hogy a lapp szó idetartozik-e, mert a 'frustulum; falat' jelentés csak egy forrásból ismert.

    Első szótagi a eleme miatt a zürjén szó nehezen illik a többi szó közé.

    A cseremisz szó a puram 'harap, rág' ige származéka is lehet, ezért idetartozása kétséges. Lásd még *pure- 'harap' U.




    Bibliography
    • Gyarm: Aff 367 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 41 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Fábián: MNyszet 6: 39 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Lehtisalo: MSFOu 47: 236 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 492 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Németh: NyK 47: 470 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 19 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 69
    • Janhunen: SW 116 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.