Uralonet

luke FU U 'szám, mennyiség; számol, számít' de 'Zahl, Anzahl; zählen, rechnen' en 'number, quantity; count, calculate (tr)'

UEW № 495 By No.: << Previous Next >> New search

Lexical field: Zahl

Set of correspondences


Finnish		luke- 'rechnen, zählen, lesen'
		luku 'Zahl, Zählung, Berechnung'

Estonian		luge- 'lesen, hersagen; zählen, aufzählen; berechnen, schätzen'
		lugu 'Geschichte, Erzählung, Lied; Umstand, Begebenheit; Zahl, Wert'

Saami/Lappish	L	låkēv 'zehn'
	L	låhkē '(as part of compounds) ten altogether'
	L	låhkå- ''
	N	lǫg̬e -kk- 'zehn'
	N	lǫkke -g- '(as part of compounds) ten altogether'
	N	lǫkkâ -g- 'read; reckon (up), count; bring tidings, news, of; tell, say; say as one'
	Not	lo_ihk 'zehn'	1326
	Not	loahk 'Zahl, Rechnung, Rechenschaft'	1325
	Not	lohke- 'lesen; zählen, rechnen; für etwas halten'	1327
	A	lo_ihk 'zehn'	1326
	A	lokk 'Zahl, Rechnung, Rechenschaft'	1325
	A	lokkѳ- 'lesen; zählen, rechnen; für etwas halten'	1327
	Kld	lo_ikk 'zehn'	1326
	Kld	loahk 'Zahl, Recnung, Rechenschaft'	1325
	Kld	lokke- 'lesen; zählen, rechnen; für etwas halten'	1327
	T	lʋ_ikke 'zehn'	1326
	T	lḁkk 'Zahl, Recnung, Rechenschaft'	1325
	T	lokki̊- 'lesen; zählen, rechnen, für etwas halten'	1327
	K	lo_ikke 'zehn'	1326
	K	lḁkk 'Zahl, Recnung, Rechenschaft'	1325
	K	lokki̊- 'lesen; zählen, rechnen, für etwas halten'	1327

Mordvin	E	lovo- 'Zahl, Anzahl, zählen, rechnen; ansehen'
	M	luvo- 'Zahl, Anzahl, zählen, rechnen; ansehen'

Mari/Cheremis	KB	lu 'zehn'	FUF: 15:28 (Wichmann)
	KB	lə̑δa- 'zählen, rechnen, lesen'
	U	lu 'zehn'	FUF: 15:28 (Wichmann)
	U	luδa- 'zählen, rechnen, lesen'
	B	lu 'zehn'	FUF: 15:28 (Wichmann)
	B	luδa- 'zählen, rechnen, lesen'

Udmurt/Votyak	S	li̮d 'Zahl, Anzahl, Summe'
	S	li̮dǯ´- 'zählen, rechnen'
	Uf	lị̑ďďjị̑ 'zählen, rechnen'	MSFOu: 65:292 (Wichmann mitg. Uotila)
	K	lə̑d 'Zahl, Anzahl, Summe'
	K	lə̑dǯ´- 'zählen, rechnen'
	K	lə̑gǯ´- 'zählen, rechnen'
	G	lị̑d 'Zahl'

Komi/Zyryan	S	li̮d 'Zahl, Rechnung'
	S	li̮ďji̮- 'zählen, rechnen, lesen'
	P	vi̮d 'Zahl, Rechnung'
	P	vi̮ďďi̮- 'zählen, rechnen, lesen'
	PO	lѳďďi· 'rechnen, zählen'

? Khanty/Ostyak	Trj	ʌŏŋət- 'lesen, rechnen'	OL: 84
	DN	tŏŋət- 'lesen, rechnen'
	O	luŋət- 'lesen, rechnen'

Mansi/Vogul	TJ	low 'zehn'	WV: 112
	KU	low 'zehn'	WV: 112
	KU	lowənt- 'zählen, rechnen, lesen'	MSFOu: 101: 406 114: 282, MSFOu: 114: 282
	P	low 'zehn'	WV: 112
	P	lowənt- 'zählen, rechnen, lesen'	MSFOu: 101: 406 114: 282, MSFOu: 114: 282
	P	lowint- 'zählen, rechnen, lesen'	MSz
	So	low 'zehn'	WV: 112

? Hungarian		olvas- 'lesen, zählen'

? Nenets/Yurak	O	lāχnā- 'sprechen'	215

Commentaries

Vö. indoeurópai: latin legere 'összeszed, összegyűjt, kiolvas, olvas', albán mb-leth '(össze)gyűjt, betakarít, learat'.

A votják-zürjén d, osztják t, magyar s és nyenyec nɑ̄ képző.

Az osztják szó csak (*k >) *γ > ŋ változás esetén tartozik ide.

A magyar olvas talán hangátvetéssel keletkezett egy korábbi *lovas- alakból. A magyarázat nehézsége abban rejlik, hogy a hangátvetés indokolatlan, mivel a feltehető *lovas- alakban nincs mássalhangzótorlódás. Az olvas- hangalakját az ősmagyar korban a csuvas vu̮la 'olvas' előzménye vagy a török oku- 'olvas' befolyásolhatta.

A szamojéd szó idetartozása jelentéstani okokból bizonytalan.

A 'szám, mennyiség' eredeti jelentésből keletkezett a lapp, cseremisz és vogul 'tíz' jelentésű számnév. A 'számol' jelentésből pedig valamennyi finnugor nyelvben 'olvas' jelentés fejlődött.

Nomenverbum.

Bibliography

Kovács: ALH 8: 353 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Jacobsohn: ArUgrof 250 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
Collinder: CompGr 77, 120 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Steinitz: FgrKons 5, 22, 33 = Steinitz, W., Geschichte des finnisch-ugrischen Konsonantismus. Uppsala 1952 (Separatum ex Actis Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 1).
Wichmann: FUF 15: 28, 16: 198 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Collinder: IUrSprg 12 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
Budenz: MNyszet 5: 30-2 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
Paasonen: MordChr 91 = Paasonen, H., Mordwinische Chrestomathie mit Glossar und grammatikalischem Abriss. 2. Auflage (1953). (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. IV)
Joki: MSFOu 151: 278 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Wichmann: MSFOu 52: 347 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Uotila: MSFOu 65: 92, 292 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Budenz: MUSz 839 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Halász: NyK 24: 468 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Kovács: NyK 61: 72 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: NyK 65: 158 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Halász: Nyr 21: 245 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Castrén: Suomi 1844: 31
Lindström: Suomi 1852: 57
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
E.Itkonen: UAJb 34: 200 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
Castrén: Versuch 93 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.