Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. säwnä FU    'egy halfajta'  de 'eine Fischart'  en 'a species of fish '



    UEW № 886 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Állatfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn säynäs 'Kühling; Cyprinus Idus'Gen. säynään
     säynäjä 'Kühling; Cyprinus Idus'
     
    észt säinam 'Dickfisch; Cyprinus idus Pall., Leuciscus Ieses'Gen. säinama
     säinas 'Dickfisch; Cyprinus idus Pall., Leuciscus Ieses'Gen. säina
     
    számi/lappLsēuna ~ seu'na ~ siuna 'Aland, Rohrkarpfen (Weißfischart); Leuciscus idus'
    Kldsivn 'Kühling'Gen.. sivneγKuollan: 1076
    Tsivn 'Kühling'Gen.. sivneγKuollan: 1076
     
    mordvinEseńej 'eine Art Fisch wahrsch. eine Cyprinus Art's-Laute: 79
    Mśeńi 'eine Art Fisch (wahrsch. eine Cyprinus Art)'
    Mśeńä 'eine Art Fisch (wahrsch. eine Cyprinus Art)'
     
    udmurt/votják son 'голавль'URS
    Mson-č́ori̮g 'Cyprinus idus'č́ori̮g 'Fisch'FUF: 16:204 (Wichmann)
     
    komi/zürjénSsi̮n 'Kühling, Rohrkarpfen, Leuciscus idus'
    Psi̮n 'Kühling, Rohrkarpfen, Leuciscus idus'
     
    magyar őn 'Kühling, Schied, Rapfen; Aspius rapax; Aspius aspius'
    regőn 'Chondrostoma nasus; Leuciscus rutilus; Alburnus lucidus'
    ÚESz.őn


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Finn. s, , lapp. γ und mord. j sind Ableitungssuffixe.

    Ostj. *-san, *-sȧn : (484) Kr. lɑ̆msan, -sȧn 'langer, runder Fisch mit kleinen Schuppen, (PD 1000) пиcкозоб; Seegründling; Cyprinus phoxinus, пecкыш' und wog. *-sɑ̄ŋ, *-səŋ (Kann., mitg. N. Seb.: NyK 49: 36) TJ laŋsɑ̄∙ŋ, So loŋsəŋ 'пecкозоб, пecкарь; Gobio fluviatilis 1. Cyprinus gobio' (N. Sebestyén: NyK 49: 36) gehören nicht hierher, weil 1. das anlautende s anstelle von FU *s unregelmäßig ist und 2. das auslautende n im Ostj. nicht mit dem wog. ŋ zusammengestellt werden kann (möglicherweise sind beide Ableitungssuffixe). Den ursprünglichen Vokal kann man schwer feststellen, weil er in der zweiten Silbe steht und diesbezügliche Forschungenfehlen. Außerdem ist unsicher, ob die obugrischen Wörter Komposita sind.




    Bibliográfia
    • N.Sebestyén : ALH 1: 311 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Hajdú: ALH 2: 272 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Moór: ALH 2: 363 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Setälä: FUF 2: 258 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 173, 302 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Hajdú: MKE 24 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
    • Wichmann: MNy 4: 77 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • N.Sebestyén : NyIOK 1: 382 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • N.Sebestyén : NyK 49: 37
    • s-Laute 78.00
    • Genetz: Suomi 1897/3/13: 28
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Ojansuu: Vir 1906: 84 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.