Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. säćɜ (sećɜ) FU    'finom (kender-, len-) rost'  de 'feine (Hanf- od. Flachs-) Faser'  en 'fine fibre '



    UEW № 876 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Szövés,  Szerszám. Fegyver


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? komi/zürjénSse̮ʒ́ 'die beste reinste Sorte der Hanf- od. Flachsfasern'
    Sse̮ʒ́ 'Faser Faden, Hede, Werg'Wied [syrj]
    Ssoʒ́ 'Faser Faden, Hede, Werg'
    Pse̮ʒ́ 'die beste reinste Sorteder Hanf- od. Flachsfasern'
     
    ? magyar szösz 'Werg, Hede'
     szöszke 'flachshaarig, gries; Blonde, Blondine'
    ÚESz.szösz
    ÚESz.szöszke


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A zürjén szó alapján *ä hanggal, a magyar szó alapján pedig *e hanggal kell számolni, még akkor is, ha a magyarban van néhány példa arra, hogy az *ä zártabb (labiális) magánhangzóvá alakult: emel- 'emel' > (nyj.) ömel-, keserű 'keserű' > (nyj.) köserű.

    Az egyeztetés csak akkor fogadható el, ha a magyar szó előzményében a szó belseji *ć hatására a szó végén *s > *ś > sz változás történt, továbbá ha a zürjén szó nem azonos a homonim 'tiszta, nem zavaros' jelentésű szóval; végül pedig ha a magyar szösz szó nem ősmagyar kori átvétel az őspermi alapnyelvből.

    A magyar szösz szónak valamely törökségi nyelvből való származtatása: kazáni tatár süs 'kóc', csuvas süs 'fonásra elkészített kender vagy len' (Munkácsi: NyK 21: 127; Gombocz: MNy. 3: 358) nem fogadható el. A kazáni tatár süs talán zürjén jövevényszó lehet, a csuvas szó pedig a kazáni tatárból származik.

    A lapp (Hal.) S sauč 'kenderből készült kötél, fék' (Toivonen: FUF 19: 167) egyszeri adatoltsága, valamint szókezdő s hangja és au hangkapcsolata miatt aligha lehet a magyar szösz szó megfelelője.

    A szamojéd szölkup N hač, NP sɑ̄ču, Ke. sɑ̄cu 'csalán, kender' szavak (Beitr. 169; Paasonen: JSFOu. 30/20: 6) egyrészt ɑ̄, a hangjuk, másrészt a feltehető szó belseji *č miatt nem vonhatók ide.



    Bibliográfia
    • Moór: ALH 2: 68, 6: 319 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 169 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Toivonen: FUF 19: 167 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Paasonen: JSFOu 30/22: 6 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Moór: MNy 61: 142 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 314 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • s-Laute 90, 116
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.