Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. konɜ (kana), konɜ + ala, kana + ala FU U   'hónalj'  de 'Achselhöhle, Armhöhle'  en 'armpit'



    UEW № 348 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Testrészek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? finn kainalo 'Armhöhle'
     
    észt kaenal 'Arm (als Umschließendes)'Gen. kaenla
     
    lív kài̯nal 'Achselhöhle, Armhöhle, Arm; was man in den Armen fassen kann'Kett [liv]
     kāńal 'Achselhöhle, Armhöhle, Arm; was man in den Armen fassen kann'
     
    számi/lappWfsGȧi̯ˊŋɛ̮лɛ̮ 'Achselhöhle'538
    Kldkajñel-vuѳlańč 'Achselhöhle, (v. 'das unter etwas befindliche')'vuѳlańč 'das unter etwas befindliche'
    Tiññel 'Achselhöhle'Kálmán, RLW
    Kiññel 'Achselhöhle'
     
    udmurt/votjákSkun: kun-ul 'Achselgrube, Achselhöhle'-ul, -ə̑l  'Unterraum, Unteres'
    Kkun-ə̑l 'Achselgrube, Achselhöhle'-ul, -ə̑l  'Unterraum, Unteres'
     
    komi/zürjénSkum: kum-le̮s 'Achselzwickel im Hemd'
    Vkun: kun-le̮s 'Achselzwickel im Hemd'
    Pkon: kon-vos 'Achselzwickel im Hemd'-le̮s < *ule̮s '*das Untere, Unterraum'
    Pkon: kon-uvt 'Achselhöhle, Armhöhle'-uvt < ul+t '*das Untere, Unterraum'
    POkun: kun-ul 'Achselhöhle'-uvt < ul+t '*das Untere, Unterraum'
    POkun: kun-les 'Achselzwickel im Hemd'-le̮s < *ule̮s '*das Untere, Unterraum'
     
    hanti/osztjákVkunəŋ 'Achselhöhle, Achselgrube'311
    Vkunəŋ pĕtə 'Achselhöhle, Achselgrube'pĕtə 'Grund'
    DNχŏnəŋ 'Achselhöhle, Achselgrube'
    DNχŏnəŋ pĕt 'Achselhöhle, Achselgrube'pĕt 'Grund'
    Oχŏnəm 'Achselhöhle, Achselgrube'
    Oχŏnəm pȧ̆t 'Achselhöhle, Achselgrube'pȧ̆t 'Grund'
     
    manysi/vogulTJkalnā 'Armhöhle'WV: 69
    KUkanəl 'Armhöhle'
    Pkanəl 'Armhöhle'
    Soχanəl 'Armhöhle'
     
    magyar hón 'Achsel, Achselhöhle'
     hónalj 'Achselhöhle'
    reghóny 'Achsel, Achselhöhle'
    reghany 'Achsel, Achselhöhle'
    reghóln 'Achsel, Achselhöhle'
    ÚESz.hón
     
    ? nyenyecUśālʔ 'Armhöhle'426
     
    ? enyecChséði 'Achselhöhle'
    Bséri 'Achselhöhle'
     
    ? nganaszan kaľiŋ 'Achselhöhle'
     
    ? szölkupTaUqå̄ləń 'Achelhöhle'DonnMskr
    Tyqāli 'Achselhöhle'
     
    ? kamassz kālə̑ŋ 'Achselhöhle'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. török *qōń 'mell, hónalj', ótörök qoi̯, qoń , jakut χōj, χojn .

    Az osztják ŋ és vogul l denominális főnévképzők.

    A balti-finn és lapp szavak közös ősében a szóbelseji  talán a finn kyynärä (nyj.), kyinärä és lapp qâi'gŋer 'könyök' szavak korai ősfinn *küi̯närä előzményének (E. Itkonen: FUF 29: 300) hatására keletkezett.

    A finn szó a többi szótól elválasztandó, ha a *käδen-ala > *käen-ala > *kain-alo > kainalo [käsi 'kéz' + ala 'alsó'] összetételből alakult ki (Kettunen, LivWb., Vir. 1939: 160).

    A szamojéd szavak csak akkor vonhatók ide, ha összetételek, és szóbelseji l (jen. ð, r) elemük az *ala 'alsó' U szó maradványa, s bennük az n *ń > *j > 0 fokon keresztül kiesett.

    Az olyan összetételek, mint a votják kun-ul, magyar hónalj < hón + al stb. (vö. ? finn, lapp, votják, zürjén, talán vogul és szamojéd) valószínűleg ősiek: a FU vagy U korból származnak.

    Katz (Fromm-Festschr. 109) alapján a FU szavakban levő n azonos lehet a PU genitívuszi toldalékkal: *kaje 'váll' + (Gen.) *n + *ala 'alsó'. Ez a vélemény nem fogadható el, mivel a permi és ugor nyelvekben nincsen n genitívuszi toldalék, továbbá nem valószínű, hogy egy genitívuszi toldalékkal ellátott elhomályosult összetétel a FU kor óta fennmaradt volna.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 377 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Collinder: CompGr 391 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 54 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 112 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 27 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Erdélyi: NyK 72: 151 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Beke: Nyr 41: 71 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Räsänen: StudOr 15: 207 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 258 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Lytkin: VokPerm 48 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.