Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kaδ̕wa (kaδ̕wɜ) FU    'nőstény (n adj)'  de 'Weibchen, weiblich'  en 'female (n adj) '



    UEW № 222 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör:


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    számi/lappNgađfe 'mustela erminea femina'Leem [lapp], Friis
    Notkɑ̮̇ɔt̨́p̀ 'Weibchen eines kleineren Pelz-/Raub-tieres'T.I.Itkonen, WbKKlp: 89
    Suonikkɑ̮̇ɔp̀t̨́ 'Weibchen eines kleineren Pelz-/Raub-tieres'T.I.Itkonen, WbKKlp: 89
    Kldkȧ̬p̄t̨ 'Weibchen eines kleineren Pelz-/Raub-tieres'T.I.Itkonen, WbKKlp: 89
     
    hanti/osztjákVköjəŋ 'Weibchen vom (bes. Zobel Fuchs)'OL: 195
    DNkĕj 'Weibchen vom (bes. Zobel Fuchs)'
    Kazkej 'Weibchen vom (bes. Zobel Fuchs)'
     
    manysi/vogulPkāľśēś 'Wolfsweibchen'śēś 'Wolf'MSFOu: 144:307,44 (Kannisto – Liimola)
    Sokāľsɔ̄wər 'Häsin'sɔ̄wər 'Hase'
    Nkaľ 'женщина; самка некоторых животных'Čern [wog]
     
    magyar hölgy 'DameMNSz HHC
    Alt 'Braut, Liebste; HermelinMNSz HHC


    Magyarázat

    Im Ung. fand ein Lautwandel FU *δ̕  > ung. *ĺ > gy, lgy statt. 

    Das ung. anlautende h weist darauf hin, daß das Wort ursprünglich velaren Vokal besaß, der unter dem Einfluß des anzunehmenden FU *δ̕ in allen Sprachen palatalisiert wurde.

    Im Ung. ging ein Bedeutungswandel 'Weibchen, weiblich' → 'weibliches Hermelin' → (auf Grund einer Benutzung als Kosewort) 'Braut, Liebste' → 'Dame' vor sich.



    Bibliográfia
    • Collinder: CompGr 116 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Wichmann: FUF 11: 207 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 22: 144 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Benkő: LyTört 10 = Benkő, Loránd, A magyar ly hang története. Budapest 1953 (NytudÉrt. 1).
    • Pais: MNy 30: 104 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Joki: MSFOu 103: 291 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Pais: NyIOK 7: 107 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • Benkő: NyIOK 7: 130 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • Moór: NyK 60: 124 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Wichmann: Nyr 41: 37 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Rédei: NytudÉrt 58: 169 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
    • E.Itkonen: Pais-Eml 618.00
    • Toivonen: SitzFAk 1949: 171 = Sitzungsberichte der Finnischen Akademie der Wissenschaften. 1908-. Helsinki 1909-.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.