Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. säγɜ-rɜ, säkrɜ Ug    'haj, szőr'  de 'Haar'  en 'hair'



    UEW № 1844 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Testrészek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    manysi/vogulTšǟr 'lófark-szőr; Pferdeschweif'VNyj: 256
    KMsɔ̈̄r 'Roßhaar'MSFOu: 180:315 (Kannisto-Liimola-Eiras)
    Pšār 'Roßhaar'MSFOu: 180:315 (Kannisto-Liimola-Eiras)
    Sosāγər 'Roßhaar'MSFOu: 180:315 (Kannisto-Liimola-Eiras)
    Nsa’i̊r 'szőr; Haar'VNGy: 2:691
     
    magyar szőr 'Haar; hären'
     sörény 'Mähne'
    Altszér 'Haar; hären'1566
    Altsereńe 'Mähne'1545 (OklSz)
    ÚESz.sörény
    ÚESz.szőr


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A *k a magyarban *γ-n keresztül vokalizálódott, és az így keletkezett kettőshangzó két irányba fejlődött: *äü̯ > *ëü > *öü̯ > ő (szőr) és *äü̯ > *ëü > *ëi̯ > é (szer). A sörény szóban ő > ö változás történt.

    A magyar sörény alapján s ~ sz váltakozás feltételezhető, ami ősmagyar kori belső nyelvi fejlemény lehet.

    Munkácsi (NyK 47: 460) és Kálmán (Obi-ugor állatnevek 13) az osztják DN wɑ̆χsar, O ŏχsar 'róka', és vogul T oχšår, N åχsər 'róka' (vö. osztják wɑ̆γ 'vas, réz', vogul ) szók -sar-sər stb. elemének 'szőr' jelentést tulajdonít, és azonosnak tartja a magyar szőr megfelelőjével. Ez a hiányzó szó belseji magánhangzó miatt nem fogadható el.

    Többen (MUSz. 312; VglWb. 674; Halász: NyK 23: 278; Beitr. 256; NyH7; SzófSz.) a mordvin E čer, M šäjär 'hosszú haj', cseremisz šar 'lószőr', nyenyec tar 'haj, szőr', enyec Ch. tōʔ, B toʔ 'haj, szőr', nganaszan tarʔ 'haj, szőr', szölkup tar, tare 'gyapjú' és kamassz ther 'haj, szőrgyapjú' szavakat a fenti szócsaládhoz vonták. Ez azonban nem fogadható el, mert a mordvin č, š nem feleltethető meg az ugor *s < korai ugor *ś hangnak, valamint a cseremisz a a finnugor eredetű szavakban ritka (vö. E. Itkonen: FUF 31: 187); továbbá a szó belseji mássalhangzónak meg kellett volna őrződnie. A nyenyec tar stb. pedig régi mongol jövevényszó lehet.



    Bibliográfia
    • Beitr 256 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Joki: MSFOu 105: 313 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 312 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 674 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.