Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. iśɜ (eśɜ) Ug    'anya, nőstényállat'  de 'Mutter, weibliches Tier'  en 'mother, female animal'



    UEW № 1756 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Állatfajok,  


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákVĕs 'Mutter'Ostjakisches: 86
    Čĕs 'Elenkuh'Ostjakisches: 86
    Oȧ̆s 'Mutter, Weibchen (Tier)'Ostjakisches: 86
     
    ? manysi/vogulNas: as-pi̊ 'Fluchwort'< hanti/osztják
     
    magyar üsző 'Färse, Sterke, Kalbe, Kuhkalb; Schmaltier, Hinde, Hindin'
    regisző 'Färse, Sterke, Kalbe, Kuhkalb; Schmaltier, Hinde, Hindin'
    ÚESz.üsző


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A magyar üsző (< ősmagyar *iszëγő (< *γ) eleme denominális névszóképző, habár az üsző hangalakját az ünőcsikótinó szavak is befolyásolhatták (vö. Munkácsi: Nyr. 57: 40).

    A magyarban és egyes osztják nyelvjárásokban jelentésszűkülés történt: 'nőstény állat' → osztják C 'jávorszarvastehén', magyar 'üsző'. Jelentésekhez vö. finn emä 'nőstény' ~ 'anya', észt ema 'anya' ~ magyar eme (nyj.) 'koca; (elavult) nőstény'.

    Többen (Lindström: Suomi 1852:103; Blomstedt: HB 49; MUSz. 875; Munkácsi: Nyr. 14:63, NyK 23:119, 25:184, Ethn. 1:286, 5:73, 16:77, KSz. 5:321, 6:208, ÁKE 618; NyH7; Lewy: UJb. 7:87; SzófSz. ?-lel; FUV ?-lel) még a következő szavakat vonták ide: finn vasa 'egyéves rénborjú'; lapp T vı̊isse 'kicsi rénborjú'; mordvin vaz 'borjú'; vogul vɑ̄si̊́ 'rénborjú'. A vogul szóhoz lásd még Toivonen: UJb. 15: 591 ?-lel; SzófSz. ?-lel; Hajdú: ALH 2:279, 312, MKE 50, 69. A finn, lapp és mordvin szó összetartozik egymással, de a magyar üsző egyrészt palatális hangrendje, másrészt sz (< *ś) hangja miatt nem magyarázható meg a feltehető *wasa alapalakból.

    Sinor (NytudÉrt. 58: 196; UAJb 41: 274) a vogul vɑ̄si̊ˈ, wɑ̄siγ és magyar üsző szavakat a török buzaγu 'borjú' szóból származtatja. Ez azonban nem fogadható el, mivel a vogul w és magyar szó eleji magánhangzó nem felelhet meg a török b hangnak, továbbá  a szó belsejében a vogulban t, a magyarban pedig z lenne várható. Az a magyarázat, hogy a magyar üsző szó az űz- (ɔ: űzik) 'párzik' ige ő képzős igenévi alakjának származéka lenne (Melich: MNy. 34: 279), nem valószínű, mivel az szz változás nem igazolható.

    A magyar üsző szót az irániból (vö. oszét väss 'borjú') is származtatták (lásd a téves finnugor egyeztetés irodalmát és Munkácsi: Nyr. 57: 40). Hangtani okokból azonban ez sem fogadható el.



    Bibliográfia
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Rédei: NyK 73: 418 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.