Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. wolnɜ FU    'ón'  de 'Zinn'  en 'tin '



    UEW № 1162 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Ásványok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    mari/cseremiszKBwulnə̑ 'Zinn, Blei'
    Uwulno 'Zinn'
    Bwulno 'Zinn'
    Bwulno : wüt-wulno 'Blei'wüt 'Wasser'
     
    hanti/osztjákVolnə : ser olnə 'Zinn'ser 'fest, haltbar, stark'120
    Vjolna 'Blei'120
    DNχănt utən 'Zinn'χăntə 'ostjakisch'120
     
    manysi/vogulTålėn 'Silber'NyK: 25:184 (Munkácsi)
    Tålėn 'Geld'MSz
    Kålėn 'Silber'NyK: 25:184 (Munkácsi)
    Kålėn 'Geld'MSz
    KMalənɔ̈̄nə 'hopea astia; silbernes Gefäß'Kannisto, Mskr
    Polən 'Silber; silbern'MSFOu: 109:185, 189 (Kannisto-Liimola)
    Soolən 'деньги, копейка'
    Nålėn 'Silber'NyK: 25:184 (Munkácsi)
    Nålėn 'Geld'MSz
     
    magyar ón 'Zinn'
     ?ólom 'Blei'
    regón 'Blei'
    ÚESz.ón
    ÚESz.ólom


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A magyar ón magánhangzójának nyúlását a rákövetkező l kiesése okozhatta: ómagyar *olnu > ón.

    A magyar ólom csak akkor tartozhat ide, ha m hangja (az ómagyar ólon alak n hangjából) labiális mássalhangzóval kezdődő toldalék előtt keletkezett (pl. *olonból > -ólomból).

    A magyar ólom és ón jelentésbeli elkülönülése csak a legújabb időkben történhetett meg. Az 'ólom' és 'ón' jelentést a fekete 'fekete' és fehér 'fehér' jelzővel különböztették meg: (ómagyar) fekete ólom ~ fekete ón 'ólom', (altung.) fehér ólom ~ fehér ón 'ón'.

    A magyar ólom szóhoz lásd még *wȣlmɜ 'ólom (fn)' Ug.

    A cseremisz, osztják, magyar 'ón, ólom' ~ vogul 'ezüst' jelentésviszony azzal magyarázható, hogy az egymáshoz hasonló színű fémek nevei gyakran felcserélődnek, vö. osztják lorńə, vogul tåriń 'réz' ~ magyar arany 'arany'.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 190-1, 208-9, 268 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Munkácsi: ÁKE 142 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Munkácsi: AkÉrt 1894: 130 = Akadémiai Értesítő. 1–56, Budapest 1890–1948.
    • Moór: ALH 8: 251 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Steinitz: DEWO 80 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • Munkácsi: Ethn 4: 174, = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: Htört2 64, 68 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Toivonen: JSFOu 56/1: 16 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Munkácsi: KSz 1: 42, 5: 320 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 841 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Hunfalvy: NyK 11: 19, 20 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Balassa: NyK 17: 315 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: NyK 25: 184 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Moór: NyK 53: 77, 78 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: Nyr 13: 297 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Edelspacher: Nyr 7: 194 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Toivonen: Vir 1953: 14 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Hunfalvy: VogF 284 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).